A kanális békéscsabai szakasza mesterségesen létrehozott, 1772-1777 között ásták ki.

A vízfolyás három települést, Békést, Békéscsabát és Gyulát köti össze. Gyula és Vesze között a Fehér-Körös egykori elhagyott medrében folyik, csak a Vesze–Békéscsaba–Sikony szakasz (14,2 km) mesterséges eredetű.

A Békéscsaba felé haladó, mesterséges medret 1772 és 1777 között ásták ki, hogy egészen a városig le lehessen úsztatni az Erdélyi-szigethegységben kivágott fákat, amelyeket építkezésekhez használtak.

fotó: Milyó Pál | Csodálatos Magyarország

Az egyre növekvő és fejlődő Békéscsaba a kanálist alkalmassá tette a belvíz elvezetésére is. Így a későbbiek folyamán szivattyúkat helyeztek üzembe, először csak a déli, majd a középső és az északi szakaszon is, teljessé téve az elvezetést.

A csatorna vízmélysége elkészültekor 3,8 méter körül volt, mára azonban az eliszaposodás következtében több helyen már csak 1,5-2 méter közötti.

fotó: Milyó Pál | Csodálatos Magyarország

fotó: Milyó Pál | Csodálatos Magyarország

Békéscsaba „folyójának” növény- és állatvilága igen gazdag.

Nem csak a benne megtalálható halfajoktól, békáktól különleges, de népes számú vadkacsa családok is lakják.

fotó: Milyó Pál | Csodálatos Magyarország

fotó: Milyó Pál | Csodálatos Magyarország

Kedvelt pihenőhely, ősszel kihagyhatatlan úticél.

fotó: Milyó Pál | Csodálatos Magyarország

fotó: Milyó Pál | Csodálatos Magyarország

Kapcsolódó

Bővítik a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyhoz kapcsolódó attrakciókat

Többek között kiállító tér, vendégfogadó, postamúzeum, állatsimogató, istálló és kocsimúzeum is épül.