Jamina, azaz Erzsébethely, Békéscsaba nyugati városrésze.

A Modern Városok Programja keretében épülő Wenckheim turista- és kerékpárút bányatavak mellet futó szakaszán alakították ki a madárlest és egy komplex pihenőhelyet pumpaponttal.

HIRDETÉS

fotó: Visit Békéscsaba

Jamina déli részén, a Kereki kertek és a Kenderföldek határolta területen található a város legkiválóbb agyaglelőhelye. Nem véletlenül települt ide a nemzetközi hírűvé vált tégla- és cserépgyártás. A Suck és Wagner 1891-ben létesített itt téglagyárat, a híres Bohn pedig 1908-ban.

A termeléshez szükséges agyagbányászat eredménye 21 természetessé szelídült tó, melynek vízfelülete a dél-alföldi régió egyik legkiterjedtebb szabadvízi tórendszere, megközelíti a 100 ha-t.

A tavak mélysége változó, átlagban 3 és 10 méter közötti, de a két nagy tó, a Fás-, és a Csaba-tó több helyen is meghaladja a 12 métert.

fotó: Visit Békéscsaba

A vízszint kiegyenlítése érdekében a tavak többségét átfolyórendszer köti össze. A tavakat szabálytalan partfalú, keskeny náddal, gyér növényzettel benőtt földsávok választják el. A három legnagyobb tó folyamatosan telepített, kezelt horgászvíz.

Története Békéscsaba szlovákok általi újratelepítésének 300 éves gyökereihez nyúlik vissza azáltal, hogy eleink ezen a területen fogtak legbuzgóbban hozzá annak a jó minőségű földnek a kitermeléséhez, amelyből házaikat építették. A vályogvető gödrök szlovák „jamina” elnevezését megörökölte a szőlőskertekből később településrésszé fejlődő terület, olyannyira, hogy azt legtöbben ma is az eredeti szlovák ragadványnevével illetik a hivatalos Erzsébethely elnevezés helyett.

A 19. század végén a vályogvetés jaminai árkai lassan bányagödrökké szélesedtek és mélyültek, mivel a terület az égetett tégla készítéséhez kiváló minőségű agyagot rejtett, amelynek gyártásával 1869-ben már próbálkoztak, 1891-ben pedig iparszerűen is megindult. A terület fő ipari funkcióját azóta is az agyagkitermelés jelenti, de a 20. század második felének gépesített fejtései után visszamaradó 2 és 45 hektár közti méretű bányatavak mára komoly rekreációs értékké váltak.

A jaminai bányatavak – a  természeti környezet kategóriában – 2021 júniusában a békéscsabai értéktárba is bekerültek.

fotó: Visit Békéscsaba

A tavak környékén időről időre felbukkannak, telepeket alkotva fészkelnek és költenek értékes, akár fokozottan védett madarak, mint például a bakcsó. De vannak nagy kócsagok és vörös gémek, valamint a sekély területeken szikes pusztákra jellemző gulipánok és gólyatöcsök is, az emlősök közül pedig a szintén fokozottan védett vidrák szoktak itt felbukkanni.

Kapcsolódó

Bővítik a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyhoz kapcsolódó attrakciókat

Többek között kiállító tér, vendégfogadó, postamúzeum, állatsimogató, istálló és kocsimúzeum is épül.