Az elmúlt évtizedekben Európa számos országában jelöltek ki olyan területeket, amelyek nagy része változatos erdőszerkezetű, gazdag és különleges növény- és állatvilággal rendelkezik.

Az 1990-es években hazánkban is megkezdődött az erdőrezervátum-hálózat létrehozása, és több területen a kutatás is. A hazai hálózat ma több mint hatvan erdőrezervátumot foglal magába.

Ezek egyike a Galgamácsa melletti, nemrég alapított Rózsakúti Üzemi Erdőrezervátum. A nagyjából 20 hektáros magterület erdőrészleteinek faállománya több mint 140 éves. Különböző, főleg sarjeredetű cser, kocsánytalan tölgy, molyhos tölgy fafajok alkotják az erdőállomány gerincét. Változatos szerkezetű, a vegykorúvá válás útján már elindult erdőről van itt szó, mely bővelkedik holtfában és a biodiverzitás magas fokát elősegítő mikroélőhelyekben.

Szervesen kapcsolódnak e területhez a Rózsakút nevű tisztás a szép nagy fáival, illetve a közeli forrásból eredő kis ér, melynek vize egy kis tóban is tározódik, valamint a tisztás és az idős erdőállomány közötti fiatalabb faállományú erdőrészletek, amelyek pufferterületként övezik az idősebb fákkal borított magterületet.

fotó: Pilisi Parkerdő

Az erdőrezervátum védett erdőterület, fokozottan védett magterületből és védett védőzónából áll. A magterületen minden emberi tevékenységet végérvényesen beszüntetnek annak érdekében, hogy az erdő természetes folyamatai zavartalanul és hosszú távon érvényre juthassanak és azok megismerhetővé, tanulmányozhatóvá váljanak.

Az Erdőrezervátum program fő céljai

• az erdők természetes életének, változatos szerkezetének, hosszú távú folyamatainak, és gazdag élővilágának megismerése
• a Magyarország tájait és jellemző erdőtársulásait képviselő erdőállományok – európai rendszerbe illeszkedő
• országos hálózatának kialakítása és megőrzése
• az ismeretek bemutatása és közvetítése a természetvédelem, az erdőgazdálkodás és a természeti értékeink iránt fogékony társadalmi csoportok felé.

Így a program hosszú távú gyakorlati haszna lehet, hogy a természetvédelmi célú erdőkezelés és a természetközeli erdőgazdálkodás a mai gyakorlatnál jobban építhet az erdő természetes folyamataira, az erdő spontán felújulására és természetes faállomány-szerkezetére, amelynek ugyanúgy része a famatuzsálem, a kidőlt, vagy álló holt fa, a koronaszintben megjelenő lék, a sok elegyfafaj, mint a nagy gazdasági értékkel rendelkező szálfa.

Kapcsolódó

3 milliárd forintból indulnak turisztikai fejlesztések a Pilisi Parkerdő területén

A fejlesztések egyik legfontosabb eleme a kerékpározásra alkalmas erdei utak felújítása és helyreállítása.