FOTÓ: Hatvani Anikó
FOTÓ: Hatvani Anikó
FOTÓ: Hatvani Anikó
FOTÓ: Hatvani Anikó
FOTÓ: Hatvani Anikó
FOTÓ: Hatvani Anikó
Itthon
Tolcsva – kastélyok, történelmi pincék és évszázados emlékek Tokaj-Hegyalján
A 2002 óta a világörökség részét képező Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj egyik műemlékekben leggazdagabb települése Tolcsva. A Zempléni-hegység déli lábánál fekvő községben kastélyok, nemesi kúriák, középkori eredetű templom és több évszázados borospincék maradtak fenn. A település története szorosan kapcsolódik a tokaji borok kereskedelméhez, amely egykor jelentős vagyonhoz juttatta a helyi birtokoscsaládokat.
Tolcsva látnivalói között két felújított, látogatható kastély is található. A Szirmay–Waldbott-kastély az egykori főúri életet mutatja be, míg a Helia-D Herba-kastélyban a történelmi épület termei mellett a szépségápolás múltját is megismerhetjük. A település további érdekességeit a régi templomok, a Bormúzeum és a hagyományos falusi élet emlékeit őrző tájház adják.
Tolcsva története
Tolcsva első ismert írásos említése 1255-ből származik, amikor Tolchwa néven szerepelt egy oklevélben. A település a rajta átfolyó Tolcsva-patakról kapta a nevét.
A középkorban több nemesi család rendelkezett itt birtokokkal, köztük a Tolcsvai, az Upori és a Csicseri család. Nagytolcsva 1486-ban mezővárosi rangot kapott, amely a település gazdasági jelentőségét is jelezte.
A 17. században a Rákóczi család birtokai közé tartozott, később a Szirmayak, majd a Waldbottok váltak meghatározó földbirtokosaivá. A szőlőtermelés mellett a borkereskedelem is fontos bevételi forrást jelentett. A 18. századtól görög és zsidó kereskedők is jelentős szerepet vállaltak a tokaji borok értékesítésében.
A település fejlődését több természeti csapás is visszavetette. Az 1856-os tűzvész számos középületet és kilencven lakóházat pusztított el, 1886-ban pedig a filoxéra okozott súlyos károkat a szőlőültetvényekben. Az újratelepítések eredményeként a század végére a szőlőterületek jelentős részét sikerült helyreállítani.
Tolcsva kastélyai és nemesi kúriái
Tolcsva egyik sajátossága, hogy a település méretéhez képest feltűnően sok nemesi rezidencia maradt fenn. A Szirmay–Waldbott-kastély és a Helia-D Herba-kastély mellett a Rákóczi-kastély, a Stephan–Zsédényi-kúria, a Soós–Kurucz-kúria és a Kincsem-kastély is a község történelmi épületállományához tartozik.
A különböző korszakokban emelt épületek közül a Rákóczi-kastély a késő barokk kastélyépítészet emléke. A felújított Soós–Kurucz-kúria a Világörökségi Pincesor felől közelíthető meg, a Kincsem-kastély pedig a történelmi Kincsem-dűlőn található, ahol ma borászat működik.
A fennmaradt kastélyok és kúriák mellett egykor további nemesi lakóházak is álltak Tolcsván. Ezek közül több az évszázadok során eltűnt, történetüket ma már elsősorban levéltári dokumentumokból és régi térképekből ismerjük.
Szirmay–Waldbott-kastély
Tolcsva egyik legjelentősebb műemléke a település központjában álló Szirmay–Waldbott-kastély, amelynek története a 18. századig vezethető vissza.
A Szirmay család 1694-ben szerzett szőlőbirtokokat Tolcsván, majd a következő évtizedekben a község meghatározó birtokosává vált. A mai kastély helyén a 18. században már nemesi rezidencia állt, amelyet később többször átalakítottak és kibővítettek.
Az épület a 19. században nyerte el klasszicista jellegét. Szirmay István 1878-ban vagy 1879-ben adta el a birtokot báró Waldbott Frigyesnek, aki nagyszabású átépítésbe kezdett. A kastélyt új szárnyakkal bővítették, belső tereit pedig a kor főúri ízlésének megfelelően alakították át.
Ekkor készültek a kastély legértékesebb helyiségei közé tartozó könyvtár és nagyszalon neoreneszánsz faburkolatai, faragott mennyezetei és intarziás parkettái. A reprezentatív termek a család társasági életének fontos helyszínei voltak.
Waldbott Frigyes 1923-ban bekövetkezett halála után fia, Waldbott Kelemen örökölte a tolcsvai birtokot. A család a második világháború végéig lakta a kastélyt, amelyet később államosítottak. Az épületben 1948-tól általános iskola működött.
A kastély déli szárnyának felújítása 2015-ben valósult meg, és az épület látogatóközpontként nyitotta meg kapuit.
A kastély- és családtörténeti kiállítás a Szirmay és a Waldbott család életét, a nemesi háztartások működését és a főúri társasági szokásokat mutatja be. A látogatók megtekinthetik a történelmi belső tereket, a családtagok portréit és a régi fényképek alapján kialakított kiállítási részleteket.
Az egyik teremben Tolcsva egykori kastélyainak és kúriáinak történetét is feldolgozták. Az 1866-os kataszteri térképre épülő interaktív bemutató segítségével a ma is álló és az azóta elpusztult nemesi rezidenciák egyaránt megismerhetők.
A kastélyt park veszi körül, ahol az egykori kert idős fái közül is fennmaradt néhány.
Az egykori Dessewffy-kastély
Tolcsva másik látogatható kastélya az egykori Dessewffy-kastély, amely ma Helia-D Herba-kastély néven működik. A felújított épületben kastély- és kozmetikatörténeti kiállítást rendeztek be.
A tárlat első része az épület történetével és egykori tulajdonosaival foglalkozik. A látogatók megismerhetik a Bónis, a Szirmay és a Dessewffy családhoz kapcsolódó történeteket, valamint az egykori főúri lakóhely néhány jellegzetes helyiségét.
A kiállítás másik témája a szépségápolás története. Régi kozmetikai eszközök, különböző korszakokból származó kozmetikumok és a készítésükhöz használt berendezések mutatják be, hogyan változtak a testápolási szokások a 19. század végétől a 20. század második feléig.
A kastélyban kozmetikumkészítő műhely is működik, ahol előzetes bejelentkezéssel foglalkozásokon lehet részt venni. Az épülethez gyógynövényes bemutatókert tartozik, amely a szépségápolásban felhasznált növényeket ismerteti meg a látogatókkal.
Tolcsva történelmi templomai
A település egyik legrégebbi épülete a Kisboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus templom. A gótikus eredetű templom a 14. században épült, majd a későbbi évszázadokban többször átalakították.
Építészeti különlegessége, hogy tornya nem a főhomlokzat előtt, hanem a templomhajó oldalán áll. A torony fagalériája és zsindelyfedésű sisakja a 18. századi barokk átépítés emléke. A belső teret színes üvegablakok és mennyezeti freskók díszítik.
A templom egyik legrégebbi értéke az 1655-ben öntött harang, amely Eperjesen, Wierd György harangöntő műhelyében készült.
A templom történetéhez egy különleges esemény is kapcsolódik: 1806 márciusában, a magyar Szent Korona szállítása során rövid ideig itt őrizték a koronázási ékszereket.
A reformáció a 16. században jelent meg Tolcsván. A református gyülekezet működését már 1563-ból származó okiratok igazolják. A közösség egy ideig a középkori templomot használta, amely a vallási viszonyok változásai során többször gazdát cserélt.
Miután a reformátusok elveszítették korábbi templomukat, 1714-től egy présházból kialakított imaházban tartották istentiszteleteiket. Ez az épület 1864-ben leégett, helyén még ugyanabban az évben megkezdték a ma is álló református templom építését, amely 1869-re készült el.
A templom belső terének jellegzetes eleme a szőlőlevelekkel és szőlőfürtökkel díszített szószék.
Tolcsván görögkatolikus templom is található. A közösség kialakulása a 18. században betelepülő ruszin és görög lakossághoz kapcsolódik. A helyi lelkészséget a fennmaradt feljegyzések szerint 1745-ben alapították.
Történelmi borospincék Tokaj-Hegyalján
Tolcsva a tokaji borvidék egyik régi szőlőtermelő települése. A környező domboldalakon elsősorban furmintot és hárslevelűt termesztenek, a föld alatt pedig kiterjedt pincerendszerek húzódnak.
A pincék jelentős része vulkáni eredetű kőzetbe vájt járatokból áll. Az állandó hőmérséklet és a magas páratartalom kedvez a borok hosszú érlelésének. A falakon megtelepedő fekete nemespenész, a Cladosporium cellare a tokaji pincék jellegzetes képződménye.
A tolcsvai pincék közül az Oremus pincerendszere különösen jelentős. A több bejárattal rendelkező, összekapcsolódó föld alatti járatok egykor különálló családi pincék lehettek. Az évszázadok során kialakult pincerendszer ma is a tokaji borkészítés fontos helyszíne.
Tolcsva borászati örökségének nemzetközi jelentőségét mutatja, hogy az Oremus pincéi és a Tolcsvai Bormúzeum történelmi pincéi a Tokaj-hegyaljai világörökségi helyszín külön nevesített elemei közé tartoznak.
Bormúzeum és Borászati Kultúra Háza
A helyi szőlőművelés és borkészítés múltját a Bormúzeum és Borászati Kultúra Háza mutatja be. Az intézmény 2007 augusztusában nyílt meg az egykori Constantin-ház felújított épületében.
A földszinti kiállításon régi szőlőművelő és borászati eszközök láthatók. A gyűjtemény jelentős része helyi felajánlásokból származik, így olyan tárgyakat is őriz, amelyeket korábban a környék szőlősgazdái használtak.
Az emeleti termekben helytörténeti és művészeti kiállításokat rendeznek. Itt kapott helyet a 2014-ben megnyílt „Élő múlt” című fotókiállítás is, amely régi és újabb felvételek segítségével mutatja be a település változásait.
A múzeum kulturális rendezvényeknek és közösségi programoknak is helyet ad.
A tolcsvai tájház
A község központjában, a kastélypark közelében található tájház a régi falusi élet körülményeit mutatja be. Az épületet az önkormányzat 2013-ban újította fel, berendezését helyi lakosok közreműködésével állították össze.
A házban a hagyományos tisztaszoba–konyha–kamra elrendezés látható. A tisztaszobát elsősorban ünnepi alkalmakkor használták, itt őrizték a család értékesebb tárgyait is. A konyhában zajlott a mindennapi élet jelentős része, míg a kamra az élelmiszerek tárolására és szükség esetén alvóhelyként szolgált.
A korabeli bútorok, háztartási eszközök és használati tárgyak a 19–20. századi zsellércsaládok életkörülményeit idézik fel.
Kirándulás Tolcsván és környékén
Tolcsva a Zempléni-hegység déli előterében, a Tolcsva-patak völgyében fekszik. A községet szőlőültetvényekkel borított domboldalak és erdős magaslatok veszik körül.
A történelmi központban a kastélyok, a templomok és a régi lakóházak egy része gyalogosan is felkereshető. A település utcáin sétálva több helyen megmaradtak a hagyományos kőkerítések és gazdasági épületek, a magasabban fekvő utcákból pedig a környező szőlőhegyekre is kilátás nyílik.
Tolcsva a környék további látnivalóinak felkereséséhez is megfelelő kiindulópont. A közeli Erdőhorváti és Olaszliszka mellett Sárospatak történelmi emlékei, valamint a Zempléni-hegység kirándulóhelyei is könnyen elérhetők.
JEGYVASARLAS.HU – koncertek, fesztiválok, kulturális és szórakoztató programok, helyszínek
Kapcsolódó cikkeink
Itthon
Családi programok március 15-én Magyarország kastélyaiban
A NÖF létesítményei március 15-én a szokásos, téli nyitvatartási időben fogadják a látogatókat.
Itthon
