A tónak és környékének első írásos említése 1295-ből származik, ekkor Balátafőnek nevezték.

A Baláta-tó létrejöttét az Ős-Dunának köszönhetjük, amely a jégkorszak idején ezt a vidéket a hordalékával terítette be. A hordalékanyagot a víz és a szél munkája idővel tovább alakította, formálta.

HIRDETÉS

Ahol a buckák közti mélyedésekben agyag halmozódott fel, ott vízzáró rétegként megakadályozta a csapadékvíz elszivárgását, így lefolyástalan, pangó vizes részek, lápok alakultak ki.

Ilyen láp a Baláta-tó is, amelyen közel 50 kisebb-nagyobb lápszem található.

fotó © Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

fotó © Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

Védelmét már 1929 óta tervezték, de csak 1942-ben hoztak róla rendeletet. 2008-ban a Baláta-tó Természetvédelmi Terület bekerült a hazai erdőrezervátumok sorába, így további értékes természeti területek kaptak oltalmat.

Védettségét gazdag növény- és állatvilága, illetve a jégkorszaki lápmaradvány megőrzése indokolja.

fotó © Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

A Baláta ma is lefolyástalan, csapadék és talajvíz táplálja. Legnagyobb értéke, hogy a lebegő hínártársulásoktól a láperdőkig számos lápi növénytársulás található itt.

Több országosan ritka növény- és állatfaj élőhelye

fotó © Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

A láptó legnevezetesebb növénye a rovaremésztő aldrovanda és a fokozottan védett szíveslevelű hídőr. További jelentős botanikai érték a tőzegeper, a vidrafű, a tőzegmoha és a kárpáti sáfrány. A védett terület gazdag állatvilágából elsősorban a keresztes vipera fekete változatának előfordulása, továbbá a fekete gólya, cigányréce, réti sas és barna rétihéja fészkelése illetve a csalitjáró pocok és a vidra jelenléte érdemel említést.

Korábban a különböző természetvédelmi előírások okán a tavat csupán több száz méterről tekinthették meg a látogatók egy kilátóról

fotó © Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

Jelenleg azonban már egy közel 600 méter hosszú stégrendszeren keresztül, információs pontok segítségével ismerkedhetnek meg a tó flórájával és faunájával.

A stégrendszer a Baláta-tó egyik legelhivatottabb kutatójáról, Dr. Marián Miklósról kapta a nevét.

Dr. Marián Miklós 1952 óta kutatta az ősláp gerinces állatvilágát, mely témájából 1959-ben megvédte doktori disszertációját.

fotó © Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

Kapcsolódó

A Pilis legszebb szurdokvölgye, az Apátkúti-völgy

A Visegrád és Pilisszentlászló között fekvő vadregényes Apátkúti-völgy az egyik legcsodálatosabb szurdokvölgy Magyarországon.