FOTÓ: Anikó Szabó
FOTÓ: Anikó Szabó
FOTÓ: Anikó Szabó
FOTÓ: Anikó Szabó
Itthon
Nyolc tengeri konténerből épült a csömöri Rozsdafarkú kilátó
Csömör legmagasabb pontján, a Szent István-hegyen áll a Rozsdafarkú kilátó, amelyet nyolc, korábban tengeri szállításra használt konténerből építettek. A húsz méter magas torony 2026 szeptemberében nyílt meg a látogatók előtt.
A 243 méteres magaslaton emelkedő építmény legfelső szintjére 117 lépcsőfok vezet. Innen körpanoráma nyílik Budapestre és a környező hegyvidékekre. A kilátóhoz tanösvény vezet, közvetlen közelében pedig második világháborús emlékhely is található.
Szokatlan építészeti megoldások
A Rozsdafarkú kilátó nyolc szintjének szerkezetét egy-egy újrahasznosított tengeri szállítókonténer alkotja. Az Emődi-Kiss Tamás építész által tervezett torony acélvázát akácfa elemek egészítik ki, külső burkolatához pedig rozsdabarna Corten acélt használtak.
Az anyagválasztásnál a tartósság és az alacsony karbantartási igény is fontos szempont volt. A Corten acél felületén az időjárás hatására természetes patinaréteg alakul ki, amely lassítja a további korróziót. Ennek köszönhetően az anyag nem igényel rendszeres festést, jellegzetes barnás színe pedig az évek során fokozatosan sötétedik.
A Corten acél teljes egészében újrahasznosítható, a már használt konténerek beépítésével pedig a torony építésénél is meglévő szerkezeti elemeket hasznosítottak újra.
A kilátó erősebb szélben akár három centimétert is kilenghet. Ez a szerkezet természetes mozgása, amely a helyszíni tájékoztató szerint nem veszélyezteti az építmény stabilitását és biztonságos használatát.
A torony elnevezése nem a rozsdabarna acélburkolatra utal, hanem egy madárpárhoz kapcsolódik. Az építkezés idején rozsdafarkú madarak költöztek be a készülő toronyba, ahol fészket raktak és fiókákat neveltek. A kilátó végül erről a madárpárról kapta a nevét.
Körpanoráma a Budai-hegységtől a Börzsönyig
A torony legfelső szintje a környező fák lombkoronája fölé emelkedik, így a Szent István-hegy tetejéről korábban nem látható tájrészletek is feltárulnak.
Nyugati irányban Budapest és a Budai-hegység látható, többek között a Gellért-hegy és a Hármashatár-hegy. Távolabb a Nagy-Kevély, a Pilis és a Visegrádi-hegység vonulatai rajzolódnak ki, észak felé pedig a Börzsöny és a Naszály magasodik.
Kelet felé a Gödöllői-dombság lankái húzódnak. Tiszta időben a távolabbi hegyek is jól kivehetők, miközben a magasból Csömör házai, a környező települések és a közöttük elterülő erdők, mezők is láthatók.
A legfelső szinten panorámatábla segíti a hegyek és települések azonosítását. A torony további szintjein Csömör történetét, hagyományait, természeti értékeit és kirándulóhelyeit bemutató ismertetők kaptak helyet, de csillagászati érdekességekről is olvashatnak a látogatók.
A Rozsdafarkú kilátó története
A kilátó megépítésének terve a csömöri kirándulóútvonalak fejlesztéséhez kapcsolódik. A 2016-ban kialakított Csömöri Körtúra egyik kedvelt állomása a Vízműsoron található Kitekintőpont lett, ahonnan a Budai-hegység és a Pilis irányába nyílik kilátás. A hely népszerűsége is hozzájárult ahhoz, hogy felmerült egy magasabb, teljes körpanorámát kínáló kilátó építésének gondolata.
Az önkormányzat a Levendula utcában vásárolt ingatlant a beruházáshoz. Az építkezés 2025. április 30-án kezdődött, a kivitelezés 2026. augusztus 18-án fejeződött be, a tornyot pedig szeptember 8-án adták át.
A Rátóti Benő tanösvény
A kilátóhoz vezető Rátóti Benő tanösvény tizenhat állomáson mutatja be a környék növény- és állatvilágát. Az ismertetőtáblákon a helyben előforduló fajokról és a terület természeti sajátosságairól olvashatnak a kirándulók. A tájékoztatást QR-kódok is kiegészítik.
A tanösvény névadója a Csömörön élt Rátóti Benő földmérő és geológus, akinek munkásságához turista- és szaktérképek készítése is kapcsolódott.
A sétaút a Levendula utca felől indul. Az első szakaszon meredekebb emelkedő vezet a hegytetőre, ezért babakocsival nehezen járható. A kilátó mellett pihenőhelyet és kisebb játszóteret is kialakítottak, ahol hinta és interaktív játékok várják a gyerekeket.
Második világháborús lövészárkok a kilátó mögött
A kilátó mögötti erdőben ma is felismerhetők a második világháború idején kialakított lövészárkok maradványai.
A terület az Attila-vonalhoz tartozott, amelyet 1944-ben Budapest védelmére építettek ki. A német–magyar erődrendszer Csömör térségén is áthaladt, ahol 1944 decemberében súlyos harcok zajlottak.
A helyi események feltárásával Aranyossy-Péter Máté csömöri történész is foglalkozott. A harcok és az áldozatok emlékére 2021-ben emlékművet állítottak a Szent István-hegyen.
A kilátó felkeresésekor az emlékhely és az egykori védelmi állások maradványai is megtekinthetők.
A Rozsdafarkú kilátó megközelítése
A kilátó Csömörön, a Levendula utca felől érhető el. Az utcában kisebb parkolót alakítottak ki, ahonnan a Rátóti Benő tanösvényen lehet felsétálni a toronyhoz.
Tömegközlekedéssel a csömöri HÉV-végállomástól is megközelíthető. Innen a sárga négyzet, majd a sárga sáv turistajelzést követve lehet eljutni a Szent István-hegyre. Az út során a Vízműsori Kitekintőpont is érinthető.
Aki hosszabb kirándulást tervez, a kilátó felkeresését a Csömöri Körtúrával is összekapcsolhatja, amely a település természeti és kulturális látnivalóit fűzi fel egy útvonalra. A Rozsdafarkú kilátó szabadon látogatható.
JEGYVASARLAS.HU – koncertek, fesztiválok, kulturális és szórakoztató programok, helyszínek
Kapcsolódó cikkeink
Itthon
Ünnepi és szórakoztató programok 2024. augusztus 16. és 31. között
Számos település kínál változatos programokat augusztusban, így mindenki megtalálhatja a kedvére való kikapcsolódást az ünnepi időszakban.
Itthon
