A Holt-Kőrös partjára épült úrilak, a szarvasi Bolza-kastély

Itthon

2021. január 25. Halász Gabi Tóth Gabriella

Megosztás:

A település a történelmi Magyarország, sőt, a Kárpát-medence mértani közepe, valamint a környék turizmusának is a centruma.

Történelme az ősidőkre vezethető vissza, Anonymus krónikája a települést Szarvashalom néven említi, s a hajdani Árpád kori falu létét 1284-85 közötti időkre datálható feljegyzések tanúsítják. A török hódítás után a település és vidéke lakatlan pusztává változott, majd a környék új földesura báró Harruckern János György 1722-től újra benépesítette.

A 18-19. század fordulóján végbement jelentős fejlődés a város újkori történetét leginkább meghatározó nagyságához, Tessedik Sámuelhez kötődik, majd a 19. században az olasz eredetű gróf Bolza-család töltött be kiemelkedő szerepet a város életében.

A Kőrös partjára emelt kastélyuk építésének ideje nem ismert, valószínűleg egy hosszan elnyúló, téglalap alaprajzú, klasszicista stílusjegyeket mutató lakóházból alakíttatta át romantikus és eklektikus stílusúvá gróf Bolza II. Péter az 1860-as években. Az épületet egy keleti szárnnyal is bővítették s ezáltal lett L alakú.

Az épület előtt álló, a mondabeli anyafarkast, Romulust és Remust ábrázoló szobor az eredeti római alkotás pontos mása, és a család olasz eredetére utal.

Sajnos, a kastély nagyközönség számára nem látogatható.

fotó © Tóth Gabriella| Csodálatos Magyarország

A kastély másfél hektáros parkja 1954 óta természetvédelmi terület. Több mint félszáz értékes fáját körül-belül 100 éve telepítették. Legszebb darabjai a mocsárciprusok, legöregebb fája pedig a csaknem 150 éves vadgesztenye fa, más néven bokrétafa.