Lengyel Tolna megyében fekszik, s mintegy 130 éven át volt a haladó gondolkozású Apponyi-család birtokában.

A település története, éppen ezért, szorosan összefonódott az Apponyiakkal, látnivalóinak többsége is a grófi családhoz kötődik. Ezek közül talán a legkiemelkedőbb az Apponyi-kastély.

Gróf Apponyi Antal 1799-ben vásárolta meg a lengyeli uradalmat, ahol hamarosan egy kisebb kúriát állíttatott. Érdekesség, hogy ez az épület 1891-től a gróf Apponyi Sándor által alapított kisdedóvónak adott otthont és egy kisebb múlt század eleji szünettel a mai napig is óvodaként szolgál. Apponyi Sándorra még a későbbiekben visszatérünk, addig is nézzük a „nagy” kastély történetét.

Mikor Apponyi Antal távozott az élők sorából három fia felosztotta maga közt a birtokot: Lengyelt és környékét a császári-királyi kamarás tisztet betöltő József kapta. Ő emeltette 1824-29 között klasszicista stílusban a kastélyt, amely, a kor szokása szerint, magán hordozta az év jegyeit: a 4 évszakot 4 ajtó, a 12 hónapot 12 kémény, az 52 hetet 52 szoba és a 365 napot 365 ablak szimbolizálta.

Már nem érdemes számolni az ablakokat, a későbbi átalakítások miatt megváltoztak az eredeti építészeti elemek.

fotó © Csodálatos Magyarország

Az épületet 1863-ban a diplomata pályát befutó unokaöccse, Rudolf (1812-1876) örökölte, aki egy fiatal szekszárdi építész, feltehetően Geiger Flórián, tervei alapján megnagyobbíttatta. A további, nagyszabású átalakítást már Rudolf fia, gróf Apponyi Sándor (1844-1925) végeztette el 1878-ban történt házasságkötése után, aki e feladattal Viktor Rumpelmayer bécsi építészt bízta meg.

A főszárnyhoz kiugró részeket, vaskos oszlopon álló teraszt építtettek.

Ekkor készülhettek az eredetileg téglány alakú épülethez a keresztszárnyak. Apponyi Sándor különben szintén diplomata-pályán indult el, de apja halála után a lengyeli birtokra visszavonulva bibliofíliával, történelmi és régészeti kutatásokkal foglalkozott. Az uradalom területén kiásott kő- és bronzkori tárgyakat gyűjtötte össze, kastélyában nagy régészeti gyűjteményt és könyvtárat hozott létre.

Sándor az ifjú Esterházy Alexandra grófnőt vette feleségül, aki maga is vérbeli művész-természet volt:  nemcsak szerette, de növelte is a művészetet. Minden dilettantizmustól mentes festő volt, s nemcsak szenvedéllyel, de tehetséggel is dolgozott.

Apponyi Sándornéban ezen kívül megvolt a tehetség ahhoz is, hogy életüket úgy rendezze be, ahogy az férje tudós törekvéseinek leginkább kedvezett.

A lengyeli kastély a magyar tudo­mányos, művészi és irodalmi élet legkiválóbbjainak állandó otthona lett a század fordulója táján, ahol Apponyiék külföldi tudós és művész barátai is gyakran megfordultak.

fotó © Csodálatos Magyarország

1905. január 19-én a kastély teljes tetőzete leégett. Padlásterében nagyon sok értékes bútorzat semmisült meg. A tetőszerkezet újraépítését Fellner Sándor budapesti építész végezte, más általa szükségesnek vélt változtatásokkal együtt. A kastély ekkor nyerte el mai külső formáját, eklektikus stílusjegyekkel gazdagodva.

A 81 évesen elhunyt Apponyi Sándor végrendeletében a kastélyt feleségére hagyta, aki az 1930-ban bekövetkezett haláláig a falak között élt.

fotó © Csodálatos Magyarország

A második világháború bombái elkerülték a kastélyt, a történelem viharai nem.

1946 elején az épületet a völgységi németek internáló táborának rendezték be. Az ártatlan német lakosság kollektív kitelepítése után, 1946 őszén az épületben mezőgazdasági iskola nyitotta meg kapuit és azóta is az működik a kastély falai között.

fotó © Csodálatos Magyarország

A kastély jelentősebb renováláson 1982-ben esett át, díszes tetőzetét 2004-ben újították fel.

fotó © Csodálatos Magyarország

A legjelentősebb fennmaradt Apponyi-épületet egy 22 hektáros park öleli.

A park 1975 óta természetvédelmi terület.

fotó © Csodálatos Magyarország

Kapcsolódó

Az Annafürdő Vendégház lett az Év turistaháza 2020-ban

A turistaház a Tolnai-hegyhát déli részén, az egykori Apponyi grófok kedvelt üdülőhelyén, Lengyel község szélén helyezkedik el, csodás erdei környezetben.