Őszi színorgiában díszeleg Mártély, a Holt-Tiszaág egyik ősi halászfalva
A mártélyi Holt-Tisza kialakítása az emberi élő munkának valóságos múzeuma.
A mártélyi Tájvédelmi Körzet a Tisza hullámtérének bal parti szakaszán létesült, az ország harmadik tájvédelmi körzeteként.
Védetté 1971-ben nyilvánították.
Mint tájemlék sajátosan magyar adottság, mert az alföldi parasztság régmúlt idők mostoha szociális körülményei között létrehozott egyik legjelentősebb eredményét, a kézi erővel megépített 3500 kilométer hosszú gátrendszert és a 170 kilométer hosszú folyómeder kialakítását mutatja be.
A Tisza szabályozása egyéni vonásokban gazdag környezetet alakított ki a védőtöltések és a folyóvíz közötti úgynevezett hullámtérben.
Mártély 10 kilométerre fekszik Hódmezővásárhelytől, s területe már az Árpád-korban lakott volt. Később a zalavári bencés apátság halászóhelyévé vált. A település létezésének első írásos nyomai a XI. századig követhetők vissza. Szent István alapította egykor a zalavári bencés monostort, s 1024-es keltezésű oklevele említ a környéken fekvő birtokot és egyházat.
A Tisza a középkorban bővelkedett halakban, ezért Árpádházi királyaink több halászóhelyet is adományoztak távoli kolostoroknak. Így került Mártély, a zalavári apátság tulajdonába.
A török hódoltságot a falu viszontagságokkal bár, de átvészelte. A 18. században – Vásárhely részeként – a Károlyiak birtoka lett, akik csanyteleki dohánykertészeket telepítettek ide. A kertészkedés megszűnése után 1860-tól halászként, béresként élt a falu lakossága.
A Tisza szabályozásával, 1887-1892 között a falu mellett, illetve határában két levágott holtág keletkezett.
A magyar nyelv holtágnak hívja azokat a folyószakaszokat, melyek egyik vagy mindkét vége beiszapolódik, míg az élő folyó irányt változtat. Azokat a holtágakat, melyek nyílt vízfelülettel rendelkeznek, morotváknak nevezzük. A Tisza vidéke a folyó szabályozásainak köszönhetően bővelkedik mindkét típusban.
Ezek hozzák együttesen létre a Holt-Tiszát, mely egy terebélyes holtágrendszer, időnként hatalmas morotvákkal tarkítva.
A vidék varázslatos élővilágát Mártély körül a 2,6 kilométer hosszú Ártéri tanösvény mutatja be.