Összesen 9871 szavazat érkezett, ebből 3884-en voksoltak a cigánycsukra.

Az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indította az Év madara programját, melynek célja a természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. A szavazás lezártával az MME elkészíti a fajbemutató anyagokat, illetve kidolgozza azokat a közösségi programokat, melyek segítségével be tudják mutatni a fajt.

A cigánycsuk hazánkban gyakori, sík és dombvidékeken, fákkal, cserjékkel tarkított nyílt élőhelyeken, mezőgazdasági területeken, parlagokon, csatornapartokon, gyümölcsösökben fordul elő. Évente kétszer költ. A fészek helyét a tojó alakítja ki kis kaparással a talajon, a sűrű növényzet takarásában. A fiókákat mindkét szülő eteti. Vonuló, a telet a mediterráneumban és Észak-Afrikában töltik, de egyes példányok áttelelhetnek. Telelőhelyéről igen korán, legtöbbször már március elején visszatérnek első példányai.

A második helyen a kis őrgébics végzett 3382 szavazattal, a sordély 2605 szavazattal pedig a harmadik lett – adta hírül az MME.

Kapcsolódó

Az erdei fülesbagoly a 2020-as év madara, az év hüllője pedig a keresztes vipera

A négy évtizede futó Az év madara szavazáson a füleskuvikra, az uráli bagolyra és az erdei fülesbagolyra adhatták le a voksokat.