Itthon
Kaprinai István 18. századi történetíró szerint István király létesítette, hogy fehérvári tartózkodása alatt ide jöhessen pihenni, ennek azonban semmiféle korábbi írásos bizonyítéka nincs. Palota neve csak 1397-ben, 1400-ban, majd 1409-ben fordult elő először az oklevelekben, Palota várát pedig az 1445. évi országgyűlés IV. cikkelye említi először, amely elrendeli az 1439 óta épült várak lebontását, öt várral azonban kivételt tesz, s ezek közül az egyik a Castrum Palota.
Ennek fényében feltehető, hogy a vár építését 1440-ben kezdték és 1480 táján fejezték be.

fotó © Andras Jenes | Csodálatos Magyarország
A hagyomány szerint Mátyás király is járt itt az Újlaki család vendégeként. A vár történetéhez szorosan kapcsolódik az a legenda, miszerint 1476. december 11-én Beatrix a palotai várban készült fel a másnap Fehérváron Mátyás királlyal kötött esküvőjére és királynői koronázására.
Az erősség a török háborúk idején királyi végvárként fontos hadászati szerepet kapott.
Nevét is híres törökverő várkapitányáról, Thury Györgyről kapta.
A korabeli krónikások okos hadvezérnek és csatában rettenthetetlen, bátor vitéznek írták le, aki életét gondolkodás nélkül kockára tette hazájáért. 1566-ban maroknyi, alig 200 fős csapatával dicsőséges győzelmet aratott a többszörös túlerőben lévő Arszlán pasa serege felett, és megvédte a várat a törökkel szemben.
A támadások, a harcok később sem kímélték a várat, a kuruc háborúk idején súlyosan megrongálódott. A Rákóczi szabadságharc után pedig végleg elvesztette hadászati jelentőségét. A vár 1687-1889-ig a Zichy család tulajdonában állt, akik rengeteg fejlesztéssel barokk kastéllyá alakították át. Az 1990-től a Nemzeti Örökség részét képező épületegyüttes az utóbbi években nagyszabású felújításon esett át.

fotó © Andras Jenes | Csodálatos Magyarország
Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!