Loyolai Szent Ignác bencés templom Győr
Győr, Széchenyi tér, 9022 Magyarország
A 44 méter hosszú, 24 méter széles győri Szent Ignác bencés templom tornyainak magassága a keresztekkel 44 méternél végződik.
A templomot a jezsuiták építtették Baccio del Bianco tervei alapján 1634-41 között a Dallos Miklós győri püspök által 1626-ban adományozott telken. A templomépítés kezdeményezője Szelepcsényi György érsek volt. Elsőként készültek el a templom mellékoltárai, a kápolnafülkéket borító stukkódíszek, valamint a freskók. A templombelső ezen részlete a kora barokk építészet ritka példája.
A templom tornyai 1650-es évekre készültek el, 1654-ben már nagyharang adományozását említi a templomtörténet, az épület későbbi átépítésére sem nyomok, sem írásos feljegyzés nem utalnak. Az 1740-es években alakították ki a templom főhajójának mai alakját. Új főoltárt készítettek, melyet Acsády Ádám veszprémi püspök adományozott és ekkor készültek a nagyszerű freskók is. 1773-ban Mária Terézia kihirdette a jezsuita rendet feloszlató bullát, 1802-től kezdve a bencések tulajdonában van a templom.
A templom egyik legszebb berendezési tárgya az 1749-ből származó szószék, mely csillogó, szemkápráztató barokk és rokokó hangulatot idéz. A pazar kivitelű szószéket készítője, a pozsonyi Ludwig Gode szobrokkal és domborművekkel, fehér alapon aranyozott díszítésekkel halmozta el.
A templom művészi faragású padjai és ajtói a maguk nemében szinte páratlanok, gazdag díszítésükben a kagylóminta uralkodik.
A hajó két oldalán három-három kápolnafülke található, egy-egy oltárral. Berendezésük idősebb a főhajó alkotásainál, a templom legértékesebb darabjait jelentik.
A templom orgonáját a győri Burghardt Gáspár készítette 1757-ben. Az orgona feletti angyalkoncert-freskó arra utal, hogy a barokk korban pompás ünnepi hangversenyeket rendeztek itt.
