Mintha egy óriás szórta volna szét a hatalmas gránittömböket a Velencei-hegység domboldalain. Némelyik szikla egészen különös helyzetben áll, mások egymásra halmozódva alkotnak meghökkentő formákat.

A Pákozdi-ingókövek azonban nem a véletlen művei: kialakulásuk mögött több millió év természeti folyamatai állnak. A Pákozd közelében található, különleges sziklavilágot rejtő természetvédelmi terület a Velencei-tó környékének egyik legérdekesebb kirándulóhelye.

Hogyan alakultak ki a Pákozdi-ingókövek?

A mintegy 300 millió éves Velencei-hegység Magyarország egyetlen gránit alapkőzetű hegysége, amelyet földtani értelemben az ország legidősebb tájegységeként tartanak számon. Jellegzetes, helyenként vöröses árnyalatú gránitja még a földtörténeti ókorban, a földkéreg mélyén megszilárduló magmából keletkezett.

Az évmilliók során a hegység jelentősen lepusztult. A gránit repedéseibe beszivárgó víz hatására a kőzet fokozatosan mállani kezdett, a nagyobb tömbök élei és sarkai lekerekedtek. A fellazult kőzetanyagot később a víz és a szél hordta el, így alakultak ki a ma is látható sziklaformák.

A gömbölyded, egymásra halmozódó gránittömböket jellegzetes formájuk miatt gyapjúzsákoknak is nevezik. Az ingókövek elnevezés pedig azokra a különös helyzetű sziklákra utal, amelyek úgy festenek, mintha alig néhány ponton támaszkodva egyensúlyoznának.

2 / 6

Pákozdi-ingókövek: különös sziklaformák a Velencei-hegységben

FOTÓ: Evii Zoo

FOTÓ: Evii Zoo FOTÓ: Evii Zoo FOTÓ: Evii Zoo FOTÓ: Evii Zoo FOTÓ: Evii Zoo FOTÓ: Evii Zoo

Pandúr-kő, Kocka-kő és a többi különös szikla

A környék egyik leglátványosabb képződménye a Pandúr-kő, amely hatalmas, egymás mellett és egymáson elhelyezkedő gránittömbökből áll. A sziklacsoport mérete és formája miatt a Pákozdi-ingókövek egyik legismertebb látnivalója.

A Kocka-kő egészen más látványt nyújt. Szögletes alakja miatt könnyen felismerhető, különlegességét pedig az adja, ahogyan a nagy kőtömb az alatta lévő sziklán helyezkedik el.

A környéken található a Pogány-kő, az Oroszlán-szikla, a Gomba-kő és a Kis-Cipó is. A különböző formájú sziklák közül több a külsejéről kapta a nevét, így némi képzelőerővel könnyen felfedezhető bennük a névadó alakzat.

Kirándulás az ingókövek között

A Pákozdi-ingókövekhez több jelzett turistaút is vezet. A környéken erdős részek, sziklás ösvények és nyíltabb domboldalak váltják egymást, így a kirándulás nemcsak a különleges gránittömbök miatt érdekes.

A magasabb pontokról helyenként a Velencei-tóra is rálátni, a Pogány-kő környékéről pedig a hegység és a környező táj is jól belátható.

A sziklákat a Gránit földtani tanösvény is összeköti, amely a Velencei-hegység kialakulásába és földtani sajátosságaiba enged betekintést. Az útvonalak között rövidebb és hosszabb kirándulásokhoz is lehet megfelelőt találni, de a köves, helyenként meredekebb szakaszok miatt érdemes túracipőben útnak indulni.

5 / 6

Pákozdi-ingókövek: különös sziklaformák a Velencei-hegységben

FOTÓ: Evii Zoo

Több mint hetven éve védett terület

A Pákozdi-ingóköveket és környezetüket 1951-ben nyilvánították védetté. A mintegy 256 hektáros, országos jelentőségű természetvédelmi terület létrehozásának célja a különleges gránitformák, a földtani értékek és a sajátos tájkép megőrzése volt.

A terület a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területéhez tartozik. A sziklák környezete szabadon látogatható, ugyanakkor a természeti értékek védelme érdekében fontos a jelzett turistautak használata.

A Pákozdi-ingókövek Pákozd felől gyalogosan közelíthetők meg, és az év bármely szakában felkereshetők.

Kapcsolódó

A 20 legszebb látnivaló Magyarországon

Magyarország bővelkedik lenyűgöző természeti képződményekben és épített értékekben egyaránt, amelyek nehezen férnek bele egy top húszas listába.

JEGYVASARLAS.HU – koncertek, fesztiválok, kulturális és szórakoztató programok, helyszínek