Meredek partfalak övezik a kazári bányatavat

Itthon

2026. augusztus 6. Halász Gabi csodalatosmagyarorszag.hu

Megosztás:

Sűrű nád, bokrok és fák veszik körül a Kazár határában fekvő bányatavat. A víz fölött helyenként világos, meredek partfalak emelkednek, a felszínén pedig a környező növényzet és az ég tükröződik.

A tó mai arculatát a vízparti növényzet és a háttérben húzódó földfalak határozzák meg. A csupaszabb partfalakon bokrok és fiatal fák is megtelepedtek, így a víz, a növényzet és a világos földfalak együtt határozzák meg a tó látványát.

A bányászat hosszú időre meghatározta Kazár életét

Kazár környékén 1861-ben indult meg az üzemszerű széntermelés. A korábban elsősorban földművelésből és állattartásból élő településen egyre többen helyezkedtek el a bányászatban, az 1920-as évektől pedig a szénkitermelés meghatározó szerepet töltött be a falu életében.

A Kazári Bányaüzemhez a Szurdok-, a Tőkés-, a Gyula-, a György- és a Pólyos-lejtősakna tartozott. A kazári bányák termelése 1952 és 1965 között gyorsan emelkedett, majd az aknákat 1964 és 1970 között fokozatosan bezárták.

A bányászat ezzel nem tűnt el azonnal a térségből. Kisebb beruházással működtethető bányák Kazár környékén még 1985-ig termeltek, a Nógrádi Szénbányák pedig az 1980-as évek közepéig jelentős számú helyi lakost foglalkoztatott.

2 / 4

Meredek partfalak övezik a kazári bányatavat

FOTÓ: CsodalatosMagyarorszag.hu

Túra vezet a bányatóhoz

A bányató Kazár keleti részéről, a Béla út környékéről induló kirándulás során kereshető fel. Egy közzétett, könnyűnek jelölt körtúra a piros kereszt turistajelzést követi, és 6,4 kilométer alatt kapcsolja össze a bányatavat a környék további földtani látnivalóival. Az útvonal becsült menetideje valamivel több mint két óra, szintemelkedése 125 méter.

A térség földútjai csapadék után felázhatnak, ezért sáros időben jól tapadó lábbeli szükséges.

A kazári riolittufa

A túra során a kazári riolittufa is felkereshető. A Mátraszele és Kazár közötti hegygerinc déli oldalán húzódó, mélyen barázdált felszín mintegy húszmillió éves. Anyaga a miocén vulkáni működés idején került a területre, nagy valószínűséggel a Mátra kitöréseinek szórt vulkáni anyagaként. A puha kőzetbe a lefolyó víz mély árkokat vájt, létrehozva a ma látható különleges formákat.

Kapcsolódó