FOTÓ: Hatvani Anikó
Itthon
Püspökszentlászló, a Zengő oldalában fekvő apró falu
Püspökszentlászló nem önálló község, hanem Hosszúhetényhez tartozó településrész Baranya megyében.
A Kelet-Mecsekben, a Zengő északi oldalán, egy szűk, erdőkkel körülvett völgyben fekszik. Hosszúhetény felől egyetlen bekötőút vezet ide, amely a faluban véget ér. Átmenő forgalom nincs, a keskeny utca mentén egymás után sorakoznak a házak.
A településen régi parasztházak, egy 18. századi püspöki kastély, templom és arborétum is található. Püspökszentlászló történetéhez Szent László király legendája, a pécsi püspökök nyári rezidenciája és Mindszenty József fogva tartása is hozzátartozik.
A Zengő oldalában fekvő falu
Püspökszentlászló környezetét a Kelet-Mecsek erdős hegyei határozzák meg. A közelben emelkedik a 682 méter magas Zengő, a Mecsek legmagasabb pontja. A falut körülvevő terület a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet része, nagy területét összefüggő erdők, patakvölgyek és meredek hegyoldalak borítják.
A szűk völgyben kevés hely jutott az építkezésre, ezért Püspökszentlászló egyetlen utca mentén alakult ki. A házak többsége az út egyik oldalán sorakozik, közvetlenül a meredek hegyoldal alatt. Sok régi épületet felújítottak, egy részük ma lakóház, mások hétvégi házként vagy vendégházként működnek.
Szent László király emléke
A település nevéhez egy régi legenda kapcsolódik. A történet szerint Szent László király a Zengő környékén vadászott, amikor hirtelen vihar tört ki. Kíséretével egy remeték által használt barlangban keresett menedéket, majd hálából kápolnát emeltetett a helyen.
A történetet nem támasztják alá biztos történelmi bizonyítékok, de a legenda hosszú ideje része Püspökszentlászló történetének, és a település neve is megőrizte a király emlékét.
A falu korai történetéről kevés adat maradt fenn. Egyes források szerint már az Árpád-korban létezett, és első írásos említése 1235-ből származik. A középkorban a terület egyházi birtok volt, és feltehetően szerzetesek, remeték is éltek a környéken. A török hódoltság idején a település elnéptelenedett, temploma és épületei pedig romossá váltak.
Püspökszentlászló újbóli benépesítése a 18. században kezdődött. A terület a pécsi püspökség birtokában volt, és a püspökség német családokat telepített a völgybe. A lakók főként erdei munkákból, állattartásból, kisebb földterületek műveléséből és a püspöki birtokon végzett munkákból éltek.
A szűk völgy kevés lehetőséget adott a terjeszkedésre, ezért Püspökszentlászló soha nem vált nagy településsé. A házak száma alacsony maradt, és a falu szerkezete azóta sem változott meg alapvetően.
A „Püspök” előtag arra utal, hogy a település a pécsi püspökök birtokához tartozott. A Püspökszentlászló nevet a 19. század végén kezdték hivatalosan használni, hogy megkülönböztessék más Szentlászló nevű településektől. A falut a 20. század első felében Hosszúhetényhez csatolták, azóta annak része. A csatlakozás évét a források nem egységesen adják meg: több helyen 1941, máshol 1942 szerepel, ezért ezt nem lehet teljes bizonyossággal egyetlen évhez kötni.
A püspöki kastély és a templom
A falu végén álló kastélyt és a mellette lévő Szent László-templomot gróf Esterházy Pál László pécsi püspök építtette 1797-ben. A kastély a pécsi püspökök nyári pihenőhelye volt.
A 19. század végén Hetyey Sámuel püspök korszerűsíttette az épületet, bővítette a parkot, és új fákat, dísznövényeket telepíttetett. A kastélyt a 2010-es években felújították, ma látogatóközpont, zarándokház és kiállítótér működik benne.
A késő barokk, klasszicizáló templom ma is egyházi használatban van. A helyi hagyomány szerint korábban kápolna állt a helyén, ezt azonban kevés biztos történeti adat támasztja alá.
Az arborétum
A kastély körüli parkot főként a 19. század végén alakították arborétummá. Több mint nyolcvanféle fa és cserje található benne, a sétautak mellett kisebb hidak, tó és szökőkút is látható.
Az arborétum a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet része. A kertet 2019 és 2022 között felújították, rendezték az utakat és a vízrendszert, valamint új növényeket is telepítettek.
Túrák Püspökszentlászlóról
A falu a Kelet-Mecsek egyik ismert túrakiinduló pontja. Jelzett turistaút vezet innen a Zengőre, de Hosszúhetény, Kisújbánya, Pusztabánya és a környező erdei völgyek felé is el lehet indulni.
A Zengőre vezető út több helyen meredek, ezért a túra némi erőnlétet igényel. A csúcson kilátó áll, ahonnan tiszta időben a Mecsek környező vonulatai mellett a dél-baranyai táj távolabbi részei is láthatók.
A Kelet-Mecsek egyik legfontosabb természeti értéke a fokozottan védett bánáti bazsarózsa. Magyarországi állományának jelentős része a Zengő környékén él. A növény általában tavasszal virágzik, de a pontos időpont az időjárástól függ. A bánáti bazsarózsát leszedni, kiásni vagy az élőhelyét károsítani tilos.
A faluból rövidebb sétát is lehet tenni. Aki nem szeretne felmenni a Zengőre, végigjárhatja a település utcáját, megnézheti a kastélyt és az arborétumot, majd tehet egy kisebb kört a közeli erdőben.
Püspökszentlászló rövid idő alatt bejárható, de a kastély, az arborétum és a környező túraútvonalak miatt érdemes több időt szánni rá.
JEGYVASARLAS.HU – koncertek, fesztiválok, kulturális és szórakoztató programok, helyszínek
Kapcsolódó cikkeink
Itthon
A Zengő 682 méteres csúcsán, 22 méter magas, hétemeletes kilátó épült
A Zengőn álló új kilátóból tiszta időben akár a Badacsonyt, a Drávát kísérő ártéri erdőket és a horvátországi Papuk-hegységet is láthatjuk.
Itthon
