Zsongor-kő: a Mecsek egyik különleges sziklakilátója

Itthon

2026. július 1. Halász Gabi Hatvani Anikó

Megosztás:

Cserkút és Kővágószőlős fölött, mintegy 540 méteres magasságban vörös homokkőszikla emelkedik ki a Jakab-hegy déli oldalából. Ez a Zsongor-kő: természetes kilátópont a Mecsek déli előtere fölött.

A szikla szélére a Mecsek Egyesület 1892-ben helyezett kovácsoltvas korlátot.

Innen főként dél és délnyugat felé lehet ellátni. Közvetlenül lent Cserkút és Kővágószőlős házai láthatók, távolabb a Mecsek előtere és a baranyai táj síkabb vidékei következnek. Jó látási viszonyok között a Dráva-sík iránya, illetve a horvátországi Papuk vonulata is feltűnhet.

A vörös homokkő története

A Zsongor-kő nem elszigetelt szikladarab, hanem a Jakab-hegy déli peremének része. A kréta időszakban a terület kőzeteit erős belső földtani mozgások érték: a rétegek meggyűrődtek, kiemelkedtek, majd az így létrejött redőboltozat legmagasabb része az idők során lepusztult. Ennek a lepusztult központi résznek a helyén terül el ma Cserkút előtéri medencéje.

A gyűrődés egyik oldala viszont részben megmaradt, és ez alkotja a Jakab-hegy hátát. Emiatt láthatók a környéken féloldalasan kibillent kőzetrétegek. A keményebb vörös homokkő jobban ellenállt a lepusztulásnak, ezért tömbösen maradt meg a Cserkút fölötti hegyperemen.

Ebből a megmaradt vörös homokkőtömbből alakult ki a Zsongor-kő sziklapárkánya. A hely így nemcsak kilátópontként érdekes: a szikla azt is megmutatja, hogyan formálódott a Jakab-hegy déli oldala.

2 / 6

Zsongor-kő: a Mecsek egyik különleges sziklakilátója

FOTÓ: Hatvani Anikó

A Zsongor-kő legendája

A hely nevéhez monda is kapcsolódik. A hagyomány szerint a szikla egy Zsongor nevű fiatalemberről kapta a nevét, aki kedvesével együtt a mélybe vetette magát az őket üldöző török csapatok elől. A történet szerint inkább a halált választották, mint a fogságot.

Megközelítés és túra

A Zsongor-kő Cserkút, Kővágószőlős és a Jakab-hegy fennsíkja felől is elérhető jelzett turistautakon. Érinti a 2011-ben átadott Kövirózsa tanösvény is, amely a Jakab-hegy fontosabb természeti és történeti pontjait fűzi össze.

A közelben van a Babás-szerkövek, a Remete-barlang, a pálos kolostorrom, valamint a Jakab-hegyi földvár és a halomsírok területe.

A terep helyenként köves és meredek. Eső után a homokkő és az erdei talaj csúszóssá válhat, ezért stabil cipő ajánlott. A kilátópontnál különösen fontos az óvatosság: a korláton kívülre menni, kihajolni vagy a szikla peremén fotózni veszélyes.

Kapcsolódó