Itthon
A tó látványa elsőre inkább egy eldugott hegyi kirándulóhely képét idézi: sötétzöld erdők, meredek domboldalak, kanyargó völgy és a fák között megcsillanó vízfelület. A Csórréti-víztározó mégis elsősorban fontos vízügyi létesítmény. A környék településeinek ivóvízellátásában van szerepe, ezért a területén vízvédelmi szabályok érvényesek. A tóhoz vezető utaknál és a part közelében mindig a helyszíni táblák, kerítések és korlátozások az irányadók.
A víztározó Heves megyében, Mátraháza külterületén található, a Kékestető és Galyatető tágabb környezetében. Gyöngyös felől autóval nagyjából félóra alatt érhető el a környék, Mátraháza, Kékestető és Galyatető pedig rövid távolságra fekszik tőle.
Földrajzi szempontból a Csórréti-víztározó a Magas-Mátra erdős, völgyekkel tagolt vidékéhez tartozik. A táj arculatát a vulkáni eredetű hegyek, a mélyebb vízmosások, a bükkösök és a patakvölgyek határozzák meg. A tó vízgyűjtője Galyatető irányába is felnyúlik, a környező magaslatok több helyen a 750–800 méteres magasságot is elérik.
A tározót öt állandó vízfolyás táplálja. A Nagybérc-folyás és a Kisagyagos-folyás a gáthoz közelebb éri el a tavat, az északi oldalon pedig az Aranybánya-folyás, a Nyírjes-folyás és a Nagy Lipót-folyás torkollik a víztározóba.
A Csórréti-víztározó az 1970-es években jött létre. A tározót és a hozzá kapcsolódó víztisztító művet 1971 és 1977 között építették ki, a létesítmény 1977-re készült el. Kialakítása völgyzárógáttal történt: a patakok vizét egy természetes völgy lezárásával fogták fel, így alakult ki a mai mesterséges tó.
Az építkezés jelentős földmunkával járt. A munkák során mintegy 3 millió köbméter földet mozgattak meg. Ez jól mutatja, hogy a ma csendes, erdei környezetbe simuló vízfelület mögött komoly műszaki beavatkozás áll.
A tározó szerepe kezdettől a vízellátáshoz kötődött. A környék több mátrai települése kap innen vizet, köztük Bagolyirtás, Fallóskút, Galyatető, Mátraháza, Mátraszentimre, Mátraszentistván és Mátraszentlászló. A tározó a Magas-Mátra lakó- és üdülőterületeinek, intézményeinek vízellátásában kap fontos szerepet.
A Csórréti-víztározó vízfelülete nagyjából 12–13 hektár. Térfogata körülbelül 1,1 millió köbméter, a víztisztító mű névleges kapacitása napi 2800–3000 köbméter körül alakul. A tó mélysége a mederformától függően változik, egyes pontokon a 10–20 métert is elérheti.
A vízgyűjtő területe 8,38 négyzetkilométer. Hegyi tározóról van szó, ezért a tó nem széles, nyílt vízfelületként terül el, inkább hosszan követi a völgy vonalát. Ezt a formát a környező domboldalak is erősítik: a víztükör több oldalról erdővel fedett, meredekebb lejtők közé záródik.
A tározó különlegességét nem a mérete adja, hanem az elhelyezkedése. Magyarországon ritka az olyan vízügyi létesítmény, amely ilyen magasan, zárt hegyvidéki környezetben fekszik. A Mátra lefolyó vizei kedvező minőségük miatt alkalmasak ivóvízellátási célra, ez indokolta a tározó kiépítését is.
A Csórréti-víztározó körül érdemes pontosan fogalmazni. A tó ivóvízbázis és vízműterület, ezért a lezárt részekre tilos bemenni. A környéken jelzett turistautak is haladnak, de a terület használatát a vízvédelmi szabályok határozzák meg.
A zöld jelzés a víztározó közelében vezet, az ösvény több helyen a tó fölötti hegyoldalban halad. A környéken lehetnek partközeli szakaszok is, de a Csórréti-víztározó nem kezelhető szabadon használható tópartként.
A lezárt részekre tilos bemenni, a vízpart használatánál pedig a helyszíni táblák, kerítések és korlátozások az irányadók. Fürdésre, táborozásra és szabad vízparti használatra nem alkalmas terület. Kiránduláskor érdemes a kijelölt turistautakon maradni, így a víztározó látványa része lehet egy mátrai túrának, miközben a vízbázis védelme sem sérül.
A víztározó tágabb környezetének egyik legismertebb célpontja Galyatető. A 955 méteres magasságban álló Galya-kilátó az Országos Kéktúra útvonalához kapcsolódik, és a Mátra egyik legjobb panorámapontja. Tiszta időben széles körpanoráma nyílik a környező hegyvidékre, a távolabbi vonulatokra és a Mátra erdős gerinceire.
Kékestető rövid autóútra található a víztározó környékétől. Magyarország legmagasabb pontja sokak számára önálló úti cél, de a Csórréti-víztározóval együtt is jól felfűzhető egy mátrai kirándulónapra.
Mátraháza szintén fontos pont a környéken. A településrész régóta kapcsolódik a mátrai turizmushoz, több erdei út és túralehetőség indul innen. Látnivalói közé tartozik a Magyarok Nagyasszonya-templom, amely fekete mátrai cserkőből épült. A templom közelében található Naphimnusz park csendesebb, rövid megállónak is alkalmas.
Aki többnapos mátrai kirándulást tervez, a Csórréti-víztározó környékét könnyen összekötheti más természeti és történelmi látnivalókkal. Parádfürdő és az Ilona-völgyi vízesés a Mátra egyik legismertebb kirándulóhelye. A vízeséshez vezető út könnyen beilleszthető egy olyan programba, amelyben a hegyvidéki patakok, erdők és kilátópontok kapnak főszerepet.
Gyöngyös és Mátrafüred felől a Mátra déli oldala érhető el kényelmesen. Innen indul a Mátravasút is, amely különösen családos kirándulásoknál lehet jó kiegészítő program.
A történelmi látnivalók közül Kisnána vára kínál jó kitérőt. A várrom és a hozzá kapcsolódó kiállítások a Mátra déli oldalán fekvő település múltját mutatják be. Aki a természeti program mellé épített örökséget is keres, könnyen beillesztheti egy egész napos útvonalba.
Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!