Hollókő csendesebb oldala: a Kertek-alja tanösvény

Itthon

2026. június 8. Halász Gabi Hatvani Anikó

Megosztás:

Hollókő legismertebb része az Ófalu, a fehérre meszelt palóc házakkal, a gondozott portákkal és a település fölé emelkedő várral.

A faluhoz azonban a házak mögötti kertek, a patakvölgy és az egykori vízhasználati helyek is hozzátartoznak. Ezt a kevésbé ismert területet mutatja be a Kertek-alja tanösvény.

Az útvonal a Hollókői-patak völgyében halad, az Ófalu kertjeinek aljában. Fapallók, lépcsők és ismertetőtáblák vezetik végig a látogatót azon a részen, ahol a víznek régen fontos gyakorlati szerepe volt. A patak mentén mosótavak és kenderáztató helyek működtek, a kertek pedig a falusi gazdálkodás mindennapi tereit adták.

1 / 6

Hollókő csendesebb oldala: a Kertek-alja tanösvény

FOTÓ: Hatvani Anikó

A tanösvény útvonala

A Kertek-alja tanösvényt 2015-ben adták át. Körülbelül 800 méter hosszú, hat állomásból áll, és fapallókon, illetve lépcsősorokon járható be. A Kossuth utca és a Petőfi utca nyugati kereszteződése felől lehet leereszkedni a patakvölgybe, majd az útvonal a falu keleti végénél tér vissza az Ófalu szintjére.

A pallós kialakítás a nedvesebb, patak menti terephez igazodik. A fából készült járófelületek végigvezetik a látogatót a völgyön, miközben megőrzik a kertek alatti rész természetesebb jellegét. Esős vagy párás időben érdemes óvatosan haladni, mert a pallók csúszóssá válhatnak.

A lépcsők és a szintkülönbségek miatt a tanösvény babakocsival és kerekesszékkel nehezen járható. Kényelmes cipő ajánlott, különösen nedves időben.

5 / 6

Hollókő csendesebb oldala: a Kertek-alja tanösvény

FOTÓ: Hatvani Anikó

Miről szólnak az állomások?

A Kertek-alja tanösvény hat állomása a patak menti gazdálkodás, a kertek használata, a régi vízhasználat és a kisvizek élővilága köré épül. Az első tábla a patak menti gyümölcsöskerteket mutatja be, külön figyelmet fordítva a hagyományos alma- és szilvafajtákra. A második állomás a konyhakertek növényi sokféleségéről szól, köztük régi bab-, paradicsom-, paprika- és más tájfajtákról.

A harmadik tábla a vizes élőhelyek hagyományos gazdálkodásban betöltött szerepét ismerteti. A negyedik állomás a kendertermesztést és a kenderáztatók használatát magyarázza el, míg az ötödik a mosótavak egykori szerepét idézi fel. A hatodik tábla az időszakos kisvizek élővilágát mutatja be, például a tócsarákok, a pajzsosrákok és a vöröshasú unka példáján keresztül.

A házak mögötti Hollókő

A Kertek-alja tanösvény az Ófalu utcái felől vezet le a patak mellé. A főutca rendezett házsora után itt azok a helyek kerülnek előtérbe, amelyek a régi falusi munkákhoz kapcsolódtak. A víz közelsége a mosás, a kenderáztatás és a kertek használata miatt volt fontos, így a séta a település hétköznapi múltjához visz közelebb.

Aki Hollókőn nemcsak a főutcát és a várat keresi fel, ezen az útvonalon a falu csendesebb, munkához kötődő emlékeivel is találkozhat.

Kapcsolódó