FOTÓ: Edit Koller
FOTÓ: Edit Koller
FOTÓ: Edit Koller
FOTÓ: Edit Koller
FOTÓ: Edit Koller
FOTÓ: Edit Koller
FOTÓ: Edit Koller
Itthon
Régi falusi világ elevenedik meg a Göcseji Falumúzeumban
Zalaegerszeg egyik fontos kulturális látnivalója a Göcseji Falumúzeum, amely a város központjától nem messze, a Zala folyó holtága mellett mutatja be Göcsej népi építészetét és paraszti életmódját.
A szabadtéri múzeum nemcsak régi épületeket sorakoztat fel, hanem egy olyan falusi világot idéz meg, amely a 20. század folyamán fokozatosan átalakult, majd sok elemében eltűnt a mindennapokból.
A zalaegerszegi skanzen 1968-ban nyílt meg, és a magyar múzeumtörténetben is fontos helyet foglal el: ez volt az ország első szabadtéri néprajzi múzeuma. Létrehozásának célja az volt, hogy megőrizze Göcsej hagyományos építészeti emlékeit, használati tárgyait és a falusi gazdálkodás jellegzetes helyszíneit. A múzeum kialakításakor a térség több településéről szállítottak át lakóházakat, gazdasági épületeket, pajtákat és egyéb népi építményeket Zalaegerszegre.
Egy vízimalom köré épült fel a falumúzeum
A Göcseji Falumúzeum központi eleme az eredeti helyén megmaradt Hencz-vízimalom. A skanzen épületegyüttesét úgy alakították ki, hogy egy 19. századi göcseji falu képét idézze meg.
A malom fontos része a bemutatott világnak, hiszen a vízimalmok hosszú időn át meghatározó szerepet töltöttek be a falusi gazdálkodásban. A környékbeli gazdák ide vitték az őrletni való gabonát, így a malom a mindennapi élet egyik fontos helyszíne volt. A skanzenben ezért nemcsak egy régi épületként jelenik meg, hanem a falusi gazdálkodás működésének részeként is.
Talpas házak, pajták és berendezett porták
A skanzenben lakóházak, istállók, pajták, ólak, szőlőhegyi pincék, haranglábak, útszéli keresztek és más népi építmények láthatók. Az épületek többsége Göcsej falvaiból származik, és azt mutatja meg, hogyan építkeztek, gazdálkodtak és éltek a térség falusi közösségei.
A múzeum egyik fontos értéke, hogy nemcsak önálló házakat mutat be, hanem portákat és gazdasági egységeket is. A látogató így nemcsak azt látja, milyen volt egy parasztház, hanem azt is, hogyan kapcsolódott hozzá az udvar, a gazdasági épület, az istálló, a pajta vagy a kert. Ez sokkal teljesebb képet ad a régi falusi élet rendjéről, mint egy-egy különálló épület bemutatása.
A göcseji építészetre jellemző faépítkezés, a talpas házak, a zsúpfedeles tetők, a tornácok és a füstöskonyhás lakóterek ma már ritka emlékei ennek a vidéknek. A skanzenben ezek a részletek együtt mutatják meg, hogyan alkalmazkodtak az itt élők a helyi adottságokhoz, az időjáráshoz és a rendelkezésre álló építőanyagokhoz.
A régi mindennapok tárgyai is mesélnek
A Göcseji Falumúzeum látnivalói közé tartoznak a berendezett lakóházak is. A szobák, konyhák és kamrák berendezése a paraszti háztartások mindennapjait idézi fel. A bútorok, edények, textíliák, munkaeszközök és egyéb használati tárgyak nem önmagukban érdekesek, hanem azért, mert megmutatják, milyen környezetben éltek az egykori göcseji családok.
A gazdasági épületekben a földműveléshez, állattartáshoz, szőlőműveléshez és ház körüli munkákhoz kapcsolódó eszközök is helyet kaptak. Ezekből kirajzolódik, hogy a falusi élet mennyire szorosan kötődött az évszakokhoz, a földhöz és az állatokhoz. A mindennapok nagy részét a munka határozta meg, a házak és udvarok elrendezése pedig ezt a rendet követte.
Göcsej múltja Zalaegerszeg szélén
A falumúzeum különlegessége, hogy miközben Zalaegerszeg egyik városi látnivalója, mégis a Göcsejre jellemző falusi világot mutatja be. A város központjához közel olyan környezetbe érkezik a látogató, ahol a térség népi kultúrája, építészete és gazdálkodási hagyománya egyszerre jelenik meg.
Göcsej sokáig viszonylag zárt tájegységnek számított, ahol a hagyományos építkezési módok és életformák a 20. század közepéig több helyen fennmaradtak. A falumúzeum létrehozása ezért nemcsak múzeumi vállalkozás volt, hanem értékmentés is. Olyan épületeket és tárgyakat sikerült megőrizni, amelyek eredeti környezetükben nagy valószínűséggel már nem maradtak volna fenn.
Családi programként is jól működik
A zalaegerszegi skanzen nemcsak azoknak érdekes, akik kifejezetten néprajzi vagy építészeti témák iránt érdeklődnek. A szabadtéri elrendezés, a porták, a malom és a régi falusi környezet miatt családi programként is könnyen befogadható. A gyerekek számára különösen hasznos lehet, hogy a múlt nem tankönyvi adatként jelenik meg, hanem házakon, tárgyakon, udvarokon és munkaeszközökön keresztül válik érthetővé.
A múzeum környezete is része az élménynek. A Zala holtága, a fák, a kertek és a falusi épületek együtt olyan sétát kínálnak, amely közben a látogatók a térség történetéről és életmódjáról is képet kapnak.
A zalaegerszegi skanzen ma is fontos helyi érték
A Göcseji Falumúzeum ma Zalaegerszeg egyik meghatározó kulturális intézménye. Jelentősége túlmutat azon, hogy turisztikai látnivaló: a térség múltjának egyik fontos őrzőhelye. Az épületek, a porták, a malom és a berendezett enteriőrök együtt mutatják meg, hogyan élt egykor a göcseji falvak lakossága.
Megközelítés
Zalaegerszeg könnyen megközelíthető akár autóval, akár tömegközlekedéssel. A Göcseji Falumúzeum a város központjától pár percnyi autóútra található, és a környéken parkolási lehetőség is biztosított. Zalaegerszeg buszpályaudvaráról a helyi járatokkal is kényelmesen elérhetjük a múzeumot.
Aki Zalaegerszegen jár, és szeretné jobban megérteni a város környékének történetét, annak érdemes felkeresnie a skanzent. A Göcseji Falumúzeum olyan hely, ahol a vidék múltja nem elvont történeti adatként, hanem konkrét épületeken, tárgyakon és élethelyzeteken keresztül válik láthatóvá.
JEGYVASARLAS.HU – koncertek, fesztiválok, kulturális és szórakoztató programok, helyszínek
Kapcsolódó cikkeink
Itthon
Természet és hagyomány találkozása: kirándulás a Göcseji Falumúzeumban
Az őszi táj varázsa különös hangulatot kölcsönöz a Göcseji Falumúzeumnak.
Itthon
