Mindenszentek és Halottak napján sokan látogatják a temetőket, hogy gyertyát gyújtsanak és megemlékezzenek szeretteikről.

De ezek a temetők nemcsak az emlékezés helyei: a történelem, a művészet és a kulturális örökség különleges tereiként máskor is érdemes felkeresni őket.

Számos sírkert rejteget évszázados történeteket és egyedi szobrászati alkotásokat, amelyek méltósággal és szépséggel őrzik a múltat.

Ezek közül most tizet mutatunk be – mindegyiket másért érdemes felkeresni.

Budapesti Farkasréti temető

fotó: Budapesti Közművek

A Farkasréti temető a 20. századi magyar kultúra egyik legfontosabb emlékhelye: itt nyugszik többek között Karády Katalin, Kodály Zoltán, Örkény István és Borsos Miklós is.

A domborzat természetes hullámzása, a gondozott zöldfelületek és a síremlékek műfaji sokszínűsége különleges, csendes atmoszférát teremt. A modern és a hagyományos formák egymás mellettisége nemcsak a temetkezési szokások változásáról mesél, hanem a 20. századi magyar művészettörténet rétegzettségéről is.

Aki ide betér, nemcsak emlékezik, hanem egyfajta szabadtéri kultúrtörténeti sétán vesz részt: zeneszerzők, színészek, rendezők és tudósok életművének „kőbe vésett” fejezetei között halad.

Budapesti Fiumei úti sírkert

fotó: Fiumei úti sírkert

Mintegy 170 éves múltjával a Fiumei úti sírkert (egykori Kerepesi temető) Magyarország legjelentősebb kegyeleti helye, ahol a nemzet nagyjai nyugszanak. Az 1847-ben megnyílt sírkert a 19. század végére nemzeti panteonná vált, hasonló szerepet betöltve, mint a párizsi Père-Lachaise: itt találjuk többek között Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Batthyány Lajos, Arany János, Jókai Mór, Ady Endre, Erkel Ferenc, Faludy György, Jancsó Miklós és Kertész Imre sírját.

A 56 hektáros temetőkert egyszerre történelmi és művészeti tér. A mauzóleumok, szobrok és obeliszkek között járva nemcsak az elmúlt százhetven év kiemelkedő alakjaira emlékezhetünk, hanem a magyar történelem egymást követő korszakainak lenyomatát is láthatjuk. A gazdag növényvilág, a gondozott sétányok és a csendes parkos környezet különleges hangulatot adnak a helynek, amely 2016 óta a Nemzeti Örökség Intézete gondozásában áll.

Debreceni köztemető

fotó. Debreceni Köztemető

Az 1930-as években kialakított, nagy kiterjedésű temetőt Borsos József városi főépítész és Pohl Ferenc főkertész tervezte. A ravatalozó és az országban elsőként megépített, de csak 1951-ben üzembe helyezett krematórium Borsos tervei szerint készült, a magyaros szecesszió stílusjegyeit viselve. A főbejáratnál Némethy László háromalakos Krisztus-szobra (1931) fogadja a látogatót, a krematórium előtti medence végében pedig Nagy Sándor János Halat szorító fiú című csobogója áll.

A széles, fásított sétányok, a parkos elrendezés és a gondosan megtervezett szoborcsoportok együttese a köztemetőt különleges hangulatú, méltóságteljes emlékhellyé teszi. A parcellák között több helyi és országos hírű személyiség nyugszik, sírjaik Debrecen történetének és kultúrájának lenyomatai.

Kaposvári Hősök temetője

fotó: Somogy Vármegyei Önkormányzat

A Donner (Déli) temetőben kialakított Hősök temetője több mint ezer, az első világháborúban elesett katona nyughelye: tizenhat ország katonái pihennek itt rendezett parcellákban, különféle emlékjelekkel. A kapu fölötti felirat – „Kiömlő véretek szentté avatta az idegen földet is…” – kijelöli a helyszín üzenetét: a közös főhajtásét, ahol a nemzetek feletti gyász és a béke gondolata találkozik. A gondozott sétányok, az egységesen jelölt sírok és a csendes környezet együttese olyan emlékhelyet teremt, amely nemcsak a katonasorsoknak állít emléket, hanem a megbékélés eszméjének is.

Pécsi Köztemető

fotó: Pécsi Köztemető

A Siklósi úti központi temetőben 1904. november 1-jén tartották az első temetést. A sírkert nemcsak történeti és várostörténeti szempontból fontos: itt találhatók Pécs jeles polgárainak és művészeinek síremlékei, valamint számos védett, művészi kialakítású sírhely. A város temetkezési örökségéhez szorosan kapcsolódik a közeli Zsolnay-mauzóleum is, amely a Zsolnay-negyed fölötti dombon áll, eozinos kerámiaborításával és szimbolikus díszítésével az európai sírépítészet egyik legkülönlegesebb alkotása.

A több mint egy évszázada gyarapodó parkrendszer sűrű fái, kápolnái és míves síremlékei szabadtéri múzeummá teszik a temetőt – a pécsi polgári hagyomány, a kézművesség és a művészet itt egy közös nyelven szól.

Szatmárcsekei csónakos fejfás temető

fotó: Csík Noémi | Csodálatos Magyarország

A szatmárcsekei csónakos fejfás temető Európában is egyedülálló néprajzi emlék. A 18. század végétől működő sírkertben ma közel 1200 fejfa áll – egy 2015-ös felmérés 1172 darabot számolt meg –, a terület 1973 óta műemléki védelem alatt áll. A tölgyfából készült fejfák állításukkor nagyjából 180 cm magasak és vaskosak; a korhadás miatt később mélyebbre süllyesztik őket, ezért látszanak eltérő méretűnek. Két fő típusuk ismert (ötszög fej, illetve hátoldalra bárdolt kialakítás), a tetejük előrehajló, élben záródik. A díszítés gazdag: rozetta, tulipán, „magyar bajusz”, csipkevágás és stilizált növényi motívumok is megjelennek. A feliratmezőben az elhunyt adatai mellett gyakran rövid üzenet olvasható; sok fejfán feltüntették a „boldog házasságban eltöltött évek” számát is. Szinte mindegyiken ott áll az „A.B.F.R.A.” rövidítés (A Boldog Feltámadás Reménye Alatt) és a „B.P.” (Béke poraira). Itt nyugszik Kölcsey Ferenc, a Himnusz költője is – a sírkert egyszerre szakrális tér és élő népművészeti hagyomány.

Szigligeti temető

fotó: Wikimapia

A várhegy lábánál, a Balatonra néző domboldalon fekvő temető régi bazaltkő sírköveivel és kovácsoltvas keresztjeivel a 19. századi balatoni falvak hangulatát idézi. A bejárattól legtávolabb, az északi sarok különálló sírcsoportjában találjuk Pap Vera (Kossuth-díjas színművész), Marton László (Kossuth-díjas szobrászművész) és Gerzson Pál (Munkácsy-díjas festőművész) síremlékeit. A temető keresztjéhez helyi szokások kapcsolódnak: Húsvét hajnalán asszonyok keresték fel, Mindenszentek estéjén pedig rózsafüzéres imádság zajlott itt – azok is itt gyújtottak gyertyát, akiknek szeretteik messze nyugodtak. A sírok közül pazar kilátás nyílik a tanúhegyekre és a tó víztükrére; a természet, a történelem és az emlékezés különös egységben él.

Szombathelyi Szent Márton temető

fotó: Szombathely Megyei Jogú Város Értéktára

A Szent Márton-templom mellett fekvő temető az ország legrégebbi, folyamatosan használt temetkezési helyei közé tartozott: a római Savaria ókeresztény temetőjétől a középkoron át egészen 1962-ig temetkeztek itt. A mai sétányok mentén ókori, középkori és újkori emlékek rétegződnek; a sírjelek és kőmaradványok között járva egyszerre érzékelhető a hely szakrális jellege és várostörténeti jelentősége. A terület ma csendes zöldsziget, ahol az idő mélysége kézzelfogható közelségbe kerül.

Szombathely városának egy kiemelt jelentőségű területe ez a temető, hiszen a feltételezések szerint itt született Szombathely híres védőszentje, Szent Márton.

Telkibányai Kopjafás temető

fotó: Zemplén

A templomot ölelő református temető fejfái az „oszlopos–rovásos” típusba tartoznak: a rovások és a díszítések egykor az életkort és a családi állapotot is jelezték. A faragott formák az emberi test arányait idézik (külön jelölve például gyermek vagy ifjú sírját), az archaikus évszámjelölés pedig vízszintes és függőleges bemetszésekkel utal a korra. A rozetta és más napmotívumok ősi jelentése ma már elhalványult, de a hagyomány tovább él a fejfákon. A csendes hegyi település temetője így nemcsak kegyeleti hely, hanem élő néprajzi emlék is, ahol a fából faragott jelek mesélnek az itt nyugvók sorsáról.

Zalaegerszegi olasz katonai temető

fotó: Zalaegerszeg

Az első világháború éveiben a hátországban is létesültek katonai temetők. Zalaegerszegen 1656 katona nyugszik – közülük 720 olasz hadifogoly, mellettük orosz, szerb és román katonák sírjai találhatók. Az ismeretlenek tömegsírjáról Horváth István obeliszkje emlékezik meg. A műkő keresztek és a jellegzetes, sisakos emlékjelek egységes rendje csendes főhajtásra hív; a gondozott sorok között járva átélhető, hogy az emlékezés nem ismer határokat, és a béke eszméje minden nemzet számára közös.

Balatoni temetők különleges történeteiről itt olvashatsz.

Kapcsolódó

A 20 legszebb látnivaló Magyarországon

Magyarország bővelkedik lenyűgöző természeti képződményekben és épített értékekben egyaránt, amelyek nehezen férnek bele egy top húszas listába.

JEGYVASARLAS.HU – koncertek, fesztiválok, kulturális és szórakoztató programok, helyszínek