Itthon
Kicsi, rejtett tó ez, amelyet nem a természet formált a maga szeszélye szerint, hanem az ember és a természet közös története alakított olyanná, amilyennek ma ismerjük.
Ősszel, amikor az erdő lombjai aranyba és rozsdavörösbe öltöznek, a hajdani malomkőbánya szürkészöld vizén megpihen a napfény, és a sziklák között halkan visszhangzik a csend.
A Megyer-hegy a Zempléni-hegység keleti peremén emelkedik, legmagasabb pontja 303 méter. A terület vulkanikus eredetű, tömege átkovásodott riolittufa, más néven hidrokvarcit, amely szilárdsága és megmunkálhatósága miatt ideális volt malomkövek készítésére.
A hegyen már a 15. században megindult a kőfejtés: innen származtak a pataki és fűzéri malomkövek, amelyek messze földön híresek voltak. A 17. században a bánya I. Rákóczi György birtokába került, és egészen a 19. század elejéig jelentős mennyiségű malomkövet termeltek itt.
A 20. század elején a bányászat végleg megszűnt, az elhagyott kőfejtőt fokozatosan elárasztotta a víz, létrehozva a mai tengerszemet. Az esővíz lassan feltöltötte a mélyedéseket, a mohák és algák benőtték a sziklafalakat, s az emberi kéz nyomából így lett a természet egyik legkülönlegesebb alkotása.
A víz legnagyobb mélysége mintegy 6,5 méter, a környező sziklafalak pedig helyenként 70 méterre magasodnak a víztükör fölé. Ősszel, amikor a nap alacsonyan jár, a tó felszínén megcsillanó aranyló fények különleges békét árasztanak, mintha maga az idő is megpihenne itt egy pillanatra.
A Hegyalja–Malomkő tanösvény a Megyer-hegyi tengerszem legszebb pontjait fűzi fel. Teljes hossza mintegy 12 kilométer, körút, amely Sárospatakról indul és oda is tér vissza, érintve a hajdani malomkőbányát, a tengerszemet és a környező erdőket.
Aki csak a tengerszemet szeretné felkeresni, választhat rövidebb, körülbelül 5 kilométeres oda-vissza útvonalat is a Botkő Pihenőpark felől.
A túra nemcsak a hegy növény- és állatvilágát mutatja be, hanem a bányászat múltját is felidézi. Az őszi erdő ilyenkor illatokkal és színekkel kíséri a vándort: a lehulló levelek roppannak a láb alatt, a kövek között moha zöldell, és a levegőben ott lebeg a nedves kő illata.
A hegy tetején modern acélszerkezetű kilátó várja a látogatót, ahonnan pazar panoráma tárul a szem elé: a Bodrog folyó völgye, Sárospatak tornyai és a Tokaji-hegy lankái is feltűnnek a távolban.
A karcsú, letisztult formájú kilátó harmonikusan illeszkedik a hegy sziklás környezetéhez, és méltóságteljesen jelképezi azt az összhangot, amely a természet és az ember alkotása között itt megteremtődött.
A Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület országos jelentőségű védett természeti terület, amelyet az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság kezel. Itt minden kő és minden vízcsepp történetet őriz: a bányászok kemény munkáját, az elmúlás csendjét és a természet örök megújulását.
A tengerszem egész évben látogatható, a belépés díjmentes. Fontos azonban, hogy a természetvédelmi szabályokat betartsuk. Érdemes kényelmes túracipőt viselni, és felszerelkezni elegendő vízzel, valamint némi harapnivalóval.
Sárospatakról autóval és kerékpárral a 37-es főútról érhető el, a Botkő Pihenőpark irányába letérve. Innen indul a jelzett út, amely felvezet a tengerszemhez.
Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!