Geológiai csoda Nógrádban: a sámsonházi Vár-hegyi kőfejtő

A Cserhát dimbes-dombos vidékén, Nógrád vármegyében bújik meg Sámsonháza, egy néhány száz lelkes palóc település.

Erdők, domboldalak és patakvölgyek veszik körül; a falu a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet ölelésében fekszik.

Legkülönlegesebb látnivalója a falu határában nyíló Vár-hegyi kőfejtő, az egyik leglátványosabb hazai geológiai bemutatóhely.

A falu rövid bemutatása

Sámsonháza neve a középkori Sámson nevű birtokosra utal; a települést 1401-ben említik először források. A falu fölött állt Fejérkő vára, amelyet 1409-ben már várhelyként írnak le; 1424-ben Zsigmond király Cillei Borbálának adományozta Sámsonházát a várhelylyel együtt, 1472-re pedig romként említik. A mai község békés, falusias hangulatát templomai és takaros portái adják; a lakosság körében jelentős a szlovák nemzetiségi közösség.

A Vár-hegyi kőfejtő – ablak a miocén tengerre és a tűzhányók világára

A falu határában feltárt sziklafal igazi időutazás a földtörténetbe. A meredek, vöröses-barnás, narancs és rozsda árnyalatokban játszó kőzetek nemcsak látványosak, hanem világviszonylatban is kiemelkedő tudományos értéket képviselnek.

A rétegsorban tengerek és vulkánok emlékei váltakoznak. Legalul finomszemcsés tufarétegek és lapillitufák láthatók, amelyek a vulkánrobbanások során szóródtak ki, majd a vízben ülepedtek le. Erre vastag andezit lávafolyás települ, amelynek anyaga lassan, mézszerű sűrűséggel ömlött végig a tenger borította felszínen. A lávában apró és akár méteres gázhólyagok alakultak ki, amikor a forró kőzet a nedves környezetben hirtelen gőzfejlődésnek indult.

A nyugodtabb időszakokban a láva felszíne megszilárdult, miközben belseje még mozgott, így darabokra töredezett: ennek köszönhető a lávafolyás felső, törmelékes jellege. A rétegek 20–25°-os dőlése még inkább látványossá teszi a sziklafalat.

Az andezitet újabb piroklasztikus réteg követi, amely horzsakő és hamu keveréke; benne hullámzó, kavargó vízmozgást idéző kereszt­rétegződések figyelhetők meg. A tetején vöröses elszíneződés mutatja, hogy a felette ráfolyó újabb láva hőhatása átforrósította az alsó réteget.

A rétegsor koronája egy sekélytengeri mészkő, benne kagyló- és csigamaradványokkal, sőt, megkövesedett fatörzsekkel. Így egyetlen sziklafalban egyszerre jelenik meg a tenger élővilága és a tűzhányók világa – különleges bepillantást engedve a miocén kor (kb. 15–16 millió éve) mozgalmas földtörténeti időszakába.

Nem véletlen, hogy a Vár-hegy déli csúcsán található kőfejtő a Mátrai Vulkanit Formáció típusfeltárása, és már 1975 óta védett geotóp.

Bányászatból született látvány

Az andezitet jó hasadása és nagy szilárdsága miatt már régóta hasznosították: a középkorban építőanyagként, a 19. századtól pedig főként út- és vasútépítésekhez fejtették. A bányászat az 1970-es évekig tartott, majd felhagyása után tárult fel előttünk ez a páratlan földtani metszet, amely ma a tudomány és a természetjárás egyik kedvelt helyszíne.

Túrázóknak és kirándulóknak

A Vár-hegyi kőfejtő Sámsonháza szélén, az országút mellett található, így könnyen megközelíthető. A volt bányaudvarban lehet parkolni, innen geológiai tanösvény indul, amely közérthető táblákkal magyarázza a rétegek titkait. Az Országos Kéktúra útvonala a közelben vezet, így a kőfejtő rövid kitérővel a kéktúrázók számára is elérhető.

A kirándulást érdemes összekötni a Vár-hegy tetejére való felkapaszkodással, ahol a Fejérkő vára romjai állnak. Bár az erősségből mára csak falmaradványok maradtak, a panoráma a Cserhát lankáira és a távoli Mátra vonulataira kárpótol mindenkit.

JEGYVASARLAS.HU – koncertek, fesztiválok, kulturális és szórakoztató programok, helyszínek

#CsodalatosMagyarorszag Kövess minket Instagramon is!

Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!