A Sinka István Emlékház és Helytörténeti Múzeum a Viharsarok egyedülálló szellemiségének kincseit őrzi.

A Békés vármegyében található Vésztőn olyan értékek kerültek a Települési Értéktárába, amelyek a vésztői hagyományt, az építészeti, természeti és kulturális értékeket őrzik. Közép-Európában egyedülálló módon itt, egyetlen helyszínen követhetők nyomon ötezer évnél is régebbi kultúrák nyomai: az első koporsós temetkezések, egy újkőkori lakódomb, valamint a kora Árpád-kori bazilika monostorral és a 12. század elejéről származó kis körtemplommal. A Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely mellett itt kapott helyet a Népírók Szoborparkja is, amely azoknak az íróknak, költőknek, tudósoknak és közéleti személyiségeknek állít emléket, akik a nehéz sorsú emberek életét és küzdelmeit mutatták be, és Trianon után a magyarság mindaddig ismeretlen élettereit tárták fel műveikben. Nem véletlen, hogy ez a térség – a Viharsarok – a népi írómozgalom bölcsője: innen indult útjára Sinka István költő és író is, aki számos szállal kötődött Vésztőhöz. Szellemi örökségének méltó ápolására, születésének 90. évfordulója alkalmából alapították meg a Sinka István Emlékházat és a Helytörténeti Múzeumot, amely ma a település egyik legkülönlegesebb látnivalója.

A Sinka István Emlékház és a Helytörténeti Múzeum a Kossuth utca 39. szám alatti épületben kapott helyet. Az 1987-ben megnyílt Sinka-emlékszoba már akkor is az egyik leglátogatottabb nevezetesség volt. A költő személyes tárgyait harmadik felesége, Szín Mária Magdolna ajándékozta a múzeumnak. Ma az emlékszoba a földszinti belső teremben tekinthető meg, ahol kéziratok és dokumentumok mellett látható az 1933-ban megjelent első verseskötet, a Himnuszok Kelet kapujában dedikált példánya is, amelyhez Féja Géza írta az előszót. Ugyanitt megtekinthető a Balladáskönyv, amely 1943-ban jelent meg Muhoray Mihály illusztrációival.

A gazdagon berendezett kiállítótér lehetőséget nyújt arra, hogy a látogatók végigkövethessék Sinka István életútját a nagyszalontai szülőháztól egészen haláláig. Az emlékszoba egyik különleges darabja a posztumusz Kossuth-díj, amelyet 1990-ben ítéltek oda a költő életművéért.

Sinka István 1897-ben született Nagyszalontán, pásztorcsaládba. A parasztság legelesettebb rétegéből, a bihari puszták világából emelkedett be az irodalomba. Vésztő határában, a Mágor-pusztán juhászként dolgozott, itt született A fekete bojtár vallomásai című, megrázó erejű, önéletrajzi ihletésű műve, amely három évtized személyes tapasztalatain keresztül tárja fel a vidéki földművesek nyomorát és a kiszolgáltatott emberek sorsát. Az 1940-es évek végétől a diktatúra hallgatásra ítélte, csak a hatvanas évek elején publikálhatott újra. Halála (1969) után életművét újra felfedezték. Legnagyobb erénye a megalkuvásmentesség volt, és annak hite, hogy az emberi cselekedeteket mindig a tiszta szándék vezérelje. Üzenete ma is érvényes és mindenkihez szól.

Vésztő sokat tett és tesz annak érdekében, hogy Sinka István emlékét, valamint a népi írók mozgalmát és az itt tartott I. Országos Földmunkás Kongresszus fotókkal illusztrált dokumentumait méltón megőrizze – ezek mind megtekinthetők a helytörténeti kiállítás részeként. Ugyancsak itt látható Metykó Gyula festőművész és grafikus életmű-kiállítása, aki festményeinek és grafikáinak jelentős részét szülőhelyének, Vésztőnek adományozta. A tárlat ezekből a művekből nyújt ízelítőt.

Vésztő nemcsak történelmi múltjáról, emlékhelyeiről, természeti és épített környezetéről híres, hanem arról is, hogy őrzi a Sárrét népi hagyományait. Gazdag kulturális, gasztronómiai és kézműves programkínálatával minden korosztály számára kínál értékes élményeket. Érdemes útra kelni és felfedezni a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely különleges kincseit, illetve részt venni a Mágori Fesztiválon, amely a Sárrét kultúráját és hagyományait mutatja be. A fesztivál fénypontja a főzőverseny, ahol szakértő zsűri dönti el, kinek a bográcsában készül a legízletesebb birkapörkölt.

Nyitva tartás: hétfő kivételével minden nap 10.00-15.00-ig.