Itthon
Cák Kőszegtől mindössze néhány kilométerre található, a Kőszegi-hegység lankái között. A környék már a római korban is lakott volt, a falu nevét pedig 1279-ben említik először az írásos források villa Chak néven. A helyiek évszázadokon át mezőgazdaságból éltek, és a szőlőtermesztés volt az egyik fő megélhetési forrásuk.
A 19. század második felében azonban egy pusztító filoxérajárvány végigsöpört a vidéken, elpusztítva a szőlőültetvényeket. A helyiek ekkor a gyümölcstermesztésre álltak át, és a gesztenye lett a falu egyik legfontosabb kincse. Az egykori borospincék pedig új szerepet kaptak: ide került a gesztenye és más termények, mivel ezek a hűvös, jól szellőző helyek ideális tárolóként szolgáltak.
A pincesor zsúpfedeles épületei főként a 19. század elején épültek, és a helyi népi építészet egyik legszebb példái. De mitől is olyan különlegesek?
• A pincék boronafalas szerkezetűek, vagyis vastag tölgy- és gesztenyegerendákból állnak, amelyeket agyaggal tapasztottak be.
• Tetőszerkezetük úgynevezett szelemenes, ami azt jelenti, hogy a tető gerincét egy hosszú gerenda tartja, amit ollólábak erősítenek meg – ettől a szerkezet rendkívül stabil.
• A házak tetejét sározott zsúp fedi, bejáratuk pedig mindig a rövidebb oldalon található.
• Az előreugró tető alatti rész árnyékot és védelmet nyújtott, így a szüret és a munka szüneteiben itt pihenhettek meg a gazdák.
• A pincék bejáratait mindig déli irányba tájolták, hogy a falak ne melegedjenek fel túlzottan, ezzel is védve a tárolt terményeket.
A pincék belsejében régi borkészítő eszközöket, présgépeket, szerszámokat és vesszőből font polcokat is láthatunk, ahol egykor a gesztenyét tárolták.
Amikor belépsz egy ilyen présházba, mintha egy időutazáson vennél részt. A vastag gerendák között még mindig érezni lehet a régi fa illatát, a csendet csak a madarak csicsergése és az avar halk ropogása töri meg. Az árnyas fák alatt sétálva könnyű elképzelni, hogyan folyt itt az élet több mint száz évvel ezelőtt.
A pincesor legértékesebb darabjai a régi kőhúzós prések, amelyeket gyakran díszítettek festett és faragott motívumokkal. Ezek az eszközök annak idején a borászat elengedhetetlen kellékei voltak.
A szabadtéri múzeum minden évben április 1. és október 31. között várja a látogatókat, hétfő kivételével naponta 10:00-12:00 és 14:00-16:00 között lehet bejárni a pincéket.
Megközelítés: Cákra érkezve a hegy felé tartva menjünk keresztül a településen. Táblák is segítik az eligazodást.
Ha már ellátogattunk Cákra, érdemes felfedezni a környék további nevezetességeit is.
• Kőszeg – A középkori óváros, a híres Jurisics-vár, a Fő tér barokk épületei és a Szulejmán-kilátó mind kihagyhatatlan látnivalók.
• Írottkő Natúrpark – A természet szerelmeseinek kiváló választás túrázásra, ahol lenyűgöző panorámák és különleges élővilág várják az utazókat.
• Velem – Itt található a Szent Vid-kápolna és a bronzkori emlékek, amelyek különleges történelmi élményt kínálnak.
• Bozsok – A festői szépségű falu, ahol egy régi kastély és gyönyörű erdei séták várnak ránk.
Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!