Gönc és Telkibánya között, a Zempléni-hegység sűrű erdeiben rejtőzik egy különleges, kevesek által ismert középkori emlék: a gönci pálos kolostorrom.

A Gönci pálos kolostor nem csupán egy elhagyatott rom: egy darabka történelem, amelyet a természet visszavett magának. Egyedülálló hangulata, gótikus emlékei és a Zempléni-hegység csodás környezete különleges úti céllá teszi ezt a helyet.

A templom hatalmas, égbe nyúló falai, a tető nélküli, gótikus szerkezet nyitottsága és a körülötte hajladozó fák romantikus, szinte misztikus hangulatot árasztanak. Az évszázadok alatt az idő és a természet szimbiózisban formálta ezt a helyet, amely ma egyaránt csendes menedék a túrázók és a történelem szerelmesei számára.

Gönc: egy kisváros nagy múlttal

Gönc, Magyarország legészakibb kisvárosa, alig kétezer lelket számláló település, amely mintegy 65 kilométerre található Miskolctól. Bár mérete szerény, történelme gazdag és sokszínű.

A település első írásos említése 1219-ből származik, és a 13. században már jelentős kereskedelmi és vallási központ volt. Fejlődését a pálos szerzetesek kolostora és a reformáció hatása is nagyban befolyásolta.

A 16. században Károli Gáspár itt fejezte be a Biblia első teljes magyar nyelvű fordítását, amely 1590-ben jelent meg Vizsolyban. A török hódoltság és a Rákóczi-szabadságharc idején a város többször is pusztítás áldozata lett, de lakói mindig újjáépítették.

A 19. századtól mezőgazdasági központtá vált, különösen a híres gönci kajszibarack termesztésével, amely ma védett eredetmegjelölésű.

2 / 5

Gönci pálos kolostor: egy darabka történelem, amelyet visszahódított a természet

FOTÓ: Zsanett Piószeghy

FOTÓ: Zsanett Piószeghy FOTÓ: Zsanett Piószeghy FOTÓ: Zsanett Piószeghy FOTÓ: Zsanett Piószeghy FOTÓ: Zsanett Piószeghy

A kolostor múltja: egykor a pálos szerzetesek otthona

A gönci Boldogasszony vagy Szűz Mária pálos kolostor alapításának pontos dátuma nem ismert, első említése 1371-ből származik, de az biztos, hogy a pálos rend emelte és működtette évszázadokon át. A szerzetesek számára a hegyvidék nyugalmat és elszigeteltséget biztosított, amely elengedhetetlen volt a hitéletük gyakorlásához. A pálosok Magyarország egyetlen nemzetközi szerzetesrendje, amelyet Boldog Özséb alapított a 13. században. Kezdetben remeteként éltek, majd a középkorban virágzó kolostorhálózatot építettek ki.

A gönci kolostor temploma és a hozzá kapcsolódó épületek valaha egy kiterjedt, többemeletes komplexumot alkottak, amelyben a szerzetesek nemcsak imádkoztak, hanem földműveléssel és könyvmásolással is foglalkoztak. A templom impozáns méretei – az egykori hajó hossza körülbelül 30 méter – arról árulkodnak, hogy jelentős vallási központ lehetett.

A romok, amelyek még ma is mesélnek

Bár az évszázadok során az épületek nagy része megsemmisült, a templom néhány fala még mindig eredeti magasságában áll, 5-7 méter magas kőoszlopként az ég felé nyúlva. A szentély és hajó találkozásánál egy egykori torony maradványai is felfedezhetők, míg a kolostor déli oldalán csak kőhalmok jelzik az egykori szerzetesi lakóépületek helyét. Méretéből ítélve többemeletes, kerengős, belső udvaros lehetett.

A templom főbejárata felett egykor egy gyönyörű rózsaablak díszelgett, amelynek nyoma még ma is látható. A falakon középkori „graffitik” – az idők során belevésett nevek és jelek – tanúskodnak az itt megfordult emberekről.

A kolostor pusztulása és az eltűnt pálosok

A pálos rend sorsa szorosan összefonódott Magyarország viharos történelmével. Bár a gönci kolostor már az 1500-as években hanyatlásnak indult, végső pusztulását több történelmi esemény pecsételte meg. Serédi Gáspár, aki a 16. században a Habsburg-hű felvidéki kapitány volt, jelentős szerepet játszott a pálos kolostorok lerombolásában. A rend végső felszámolását azonban II. József 1786-os rendelete hozta el, amikor a Habsburg Birodalom területén minden szerzetesrendet feloszlatott, kivéve a tanító rendeket.

A gönci pálosoknak nem volt esélyük a túlélésre ebben a vallási és politikai zűrzavarban. A kolostor lakói elhagyták az épületet, amely idővel az enyészeté lett. Az egykor virágzó közösség helyén ma már csak a néma falak tanúskodnak a régmúlt időkről.

5 / 5

Gönci pálos kolostor: egy darabka történelem, amelyet visszahódított a természet

FOTÓ: Zsanett Piószeghy

Túra a múltba: Hogyan juthatunk el a romokhoz?

A gönci kolostorrom a Dobogó-hegy lejtőjén, Gönc és Telkibánya között található. Több irányból is megközelíthető:
• Gönc felől egy kisebb mellékúton indulva
• Telkibányáról pedig a piros túrajelzés mentén haladva.

Akik hosszabb kirándulásra vágynak, folytathatják az utat Amadé-vára romjaihoz. Ez az egykor a tatárjárás után épült erődítmény az Aba nemzetség birtokában állt. Bár mára csupán néhány kőmaradvány jelzi, a csúcsról pazar panoráma tárul elénk a Zempléni-hegység és tiszta időben akár a Kárpátok irányába is.

A környék történelmi jelentőségét tovább növeli a gönci Huszita-ház, amely tájházzá alakítva betekintést nyújt a múltba. Érdekesség, hogy a pincéjében olyan építőköveket találtak, amelyeket egykor a pálos kolostorból hordtak el, és másodlagosan itt építettek be. Aki tehát szeretné még közelebbről megismerni a kolostor emlékeit, annak érdemes felkeresnie ezt a helyszínt is.

Kapcsolódó

A 20 legszebb látnivaló Magyarországon

Magyarország bővelkedik lenyűgöző természeti képződményekben és épített értékekben egyaránt, amelyek nehezen férnek bele egy top húszas listába.

JEGYVASARLAS.HU – koncertek, fesztiválok, kulturális és szórakoztató programok, helyszínek