Az Algyői Tájház a település néprajzi hagyományait mutatja be, ezzel gazdagítva a város kulturális életét.

Algyő a Tisza jobb partján, Szegedtől mindössze 10 km-re fekszik. Az 1800-as években a Pallavicini uradalom központja volt, ahol őrgróf Pallavicini Károly özvegye, gróf Zichy Leopoldina kastélyt, tiszti lakot és majorokat építtetett, innen irányítva a Mindszent-Algyői uradalmat.

A település egykori lakói évszázadokon át megőrizték a földrajzi helyzetükből adódó ősi foglalkozásokat: halásztak, földet műveltek, állatokat tenyésztettek, kosarat fontak, és több iparos is tevékenykedett a faluban. A Tisza közelsége mindig meghatározta a helyiek mindennapjait. A mai Algyői Tájházként ismert épület valószínűleg az 1879. évi árvíz után épült uradalmi épületként, amely ma a település néprajzi örökségének bemutatására szolgál.

Az Algyői Tájház anno
Az épületben a 20. század elejétől  Elekes László kovácsmester és családja élt és dolgozott. A mesterség apáról fiúra szállt, így Elekes László fia, Gyula kitanulta édesapja foglalkozását, és maga is a család kovácsműhelyében kezdett dolgozni, mint patkolókovács. Elekes Gyula volt az utolsó algyői kovácsmester.

A több mint száz éves, vastag vályogfalú ház küllemében az idők során nem változott jelentősen. Nem az Alföldön megszokott, háromosztatú parasztházak sorába tartozik, inkább nevezhető az akkori iparosok igényeit kielégítő, a jómód jelét idéző épületnek. Utcára néző két szobája korábban lakószobaként funkcionált, a nagykapu melletti, nyitott helyiségben pedig kovácsműhely működött. Az épület hátrafelé húzódó helyiségeiben valamikor bognár és kádár is dolgozott, kihasználva a kohó folyton izzó parazsát, melyet archív fényképekből látható kiállítás mutat be.

A Tájház ma a város kulturális életét gazdagítja. 2001-ben alakították tájházzá, majd 2014-ben új múzeumi trendekkel ruházták fel. A kiállítás kurátora dr. Vass Erika, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum muzeológusa. Az egykori kovácsműhelyben, a 2014-es átépítések során, egy halászatot bemutató kiállítás kapott helyet, amely felidézi azt az időszakot, amikor a halászat sok algyői család számára jelentett megélhetést. Az egyik utcára néző szoba berendezései az 1930-as évek világába repítik vissza a látogatót, míg a másik lakószobában az 1970-es évek tárgyai idézik meg a múltat. Az udvar felé folytatódó helyiségekben egy 1970-es éveket idéző konyha és fürdőszoba látható, majd továbbhaladva a múzeumpedagógiai terem és a nyári konyha tárul a látogatók elé, bemutatva a korabeli háztartások mindennapi életét.

A ,,Világok határán” című kiállítás interaktív elemek segítségével a 20. században zajlott változásokat mutatja be. A filmek egyrészt az 1970. évi árvízre, a Zalából Algyőre került olajbányászokra fókuszálnak, másrészt a több évszázados hagyományokon nyugvó gasztronómiai és kézműves tudásra. Algyő életmódváltásában a legnagyobb fordulópontot az olajbányászat megindulása jelentette. Az 1965-ös első fúrások megindulásával olyan változások is megkezdődtek, amelyek során a falu lakosainak életmódja megváltozott, a paraszti háztartásokat a polgári életvitel váltotta fel. A kiállítás harmadik egysége a Tisza romboló és életet adó erejét hangsúlyozza. Mert ott tudják, hogy a Tisza nemcsak áldás, hanem átok is lehetett.

A Pajta tájház udvarán, autentikus helyszínt biztosít a népi kézműves és hagyományőrző programjainak, de évente több alkalommal különböző kiállításoknak, előadásoknak és családi rendezvényeknek ad helyet az intézmény. Az épület a falu központjában, jól megközelíthető helyen, az algyői Kastélykert utca 42. szám alatt található.

A kikapcsolódásra vágyó idelátogató számos érdekes és értékes programlehetőséget talál a csendes, de mégis mindig aktív településen. Érdemes felkeresni a római katolikus Szent Anna-templomot, amely középkori eredetű, valamint az Alkotóházat, amely kitűnő programokat kínál azok számára, akiket érdekelnek a kerámia, üvegtechnikák, tűzzománc és egyéb népi kismesterségek. A Tájház közvetlen szomszédságában található az EzerJóHáz, amely a helyi gyógynövénytermesztés központja. Az ide látogatók betekintést nyerhetnek a gyógynövénytermesztés és feldolgozás folyamatába.

Nyitva tartás: szerda 8:00–12:00-ig, péntek-szombat 8:00–12:00-ig