A Diószegi Emlékházban a festőművész tárgyai, relikviái tekinthetők meg, amelyek harmóniát és nyugalmat árasztanak.

Diószegi Balázs szülőházát 1981-ben alakították át emlékházzá Kunszentmiklóson, a Szappanos Lukács utca 2. szám alatt. Az egyszerű, nádtetős, kissé szegényes kiskunsági parasztház négy helyiségből és egy udvari pihenőből áll. Az emlékházban a művész és a család használati tárgyai, relikviái tekinthetők meg, valamint több Diószegi Balázs által adományozott festmény is kiállításra került.

Diószegi Balázs festőművész és író 1914-ben született Kunszentmiklóson. A több rangos kitüntetéssel elismert művész a kunszentmiklósi gimnázium elvégzése után 1933 és 1938 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol Rudnay Gyula és Szőnyi István növendéke volt. Mint Bács-Kiskun megyei festő, az alföldi táj és a paraszti világ jelenségei ihlették, melyeket monumentális kompozíciókban jelenített meg. Nyíregyházán, Szentendrén és a Délvidéken tanított rajzot és festészetet, majd Kiskunhalason telepedett le, ahol haláláig (1999) alkotott és tanított. Művészete itt teljesedett ki, de gyakran látogatott vissza a szülői házba édesanyjához. Alkotásain megelevenednek a város környéki napraforgótáblák és a kunszentmiklósi kunok, például a Kun legény című festményén.

A festőművész stílusa teljesen egyedi, magát „az utolsó parasztfestőnek” tartotta. Művészetét a népi gyökerek és a paraszti lét megörökítésének igénye határozta meg, amelynek jegyeit festményei is magukon viselik. Alkotói korszakai stílusban és technikában is elkülönülnek egymástól. Kedvelt színei a fekete-fehér, amely a paraszttársadalom ünnepi színei közé tartozik, de gyakran használt sárga-fekete színtársítást is. A képek eladhatósága nem érdekelte; sajátos hangulata és belső késztetése alapján alkotott. Alkotói programjában saját mindennapi környezetét is megörökítette kisvárosi zsánerképeken, például a Nyíregyházi fiákeres (1947), a Villamoson (1948), vagy a saját lakóházát ábrázoló Szarvas utca (1954) című festményeken.

Diószegi Balázs munkáiból állandó kiállítás tekinthető meg Kisvárdán, Kiskunhalason és Kunszentmiklóson.

A művész számos rangos kitüntetésben részesült: elnyerte a Székely Bertalan-díjat (1971), Bács-Kiskun megye művészeti díját (1974), és a Munkácsy-díjat (1980). Kiskunhalas városa 1980-ban Pro Urbe-díjjal, majd 1998-ban díszpolgári címmel ismerte el munkásságát. Diószegi Balázs a 20. századi Magyarország egyik jelentős festője volt.