Szent András templom, Verőce
Verőce, Verőcei Szent András-templom, Lugosi utca, Magyarország
A Szent András templom egy igazi barokk remekmű, amely a kálváriadombon áll, ahonnan az egész Dunakanyar látható, Visegrádtól Vácig.
Verőce szélén, a Dunaparton, még ma is állnak egy római őrtorony maradványai Valentianus császár korából. Nevét 1444–1460 között említette először oklevél. A település a váci püspökség ősi birtokai közé tartozott.
A római katolikus egyház kétezer éves történelmével a világ egyik legősibb, máig fennmaradt vallási intézménye. A kereszténység elterjedésével nem csak új hit, hanem új épületek is születtek. Isten házai emellett fontos vallási, és politikai funkciót töltöttek be, így egyszerre kellett tartósnak, és szépnek lenniük. Ez az oka, hogy sok településen a templom a legidősebb épület, Verőcén sincs ez másként.
A Szent András tiszteletére szentelt egyhajós, homlokzati tornyos, barokk stílusú római katolikus templomot 1736-43 között építtette Althan Károly váci püspök, magyarosan Althann Mihály Károly Goldburg és Murstetten bárója, gróf, katolikus pap, pápai prelátus, Bari püspöke, majd 1735-től váci püspök. E méltóságot haláláig töltötte be. Püspöksége idején több templomot építtetett, mint Vác barokk templomai és egyházi épületei, valamint a verőcei Szent András templomot, melynek fekvése egyedülálló az országban, ugyanis a templomdombról az egész Dunakanyar látható.
A Szent András templom gazdag faragású főoltárát és a mellékoltárait egyaránt barokk szobrok díszítik a 18. század második feléből, amelyek Szent Andrást, Szent Rafaelt, Szent Vendelt, Szent Annát és Szent Joachimot ábrázolják. A Mária-oltárkép a czestochowai kegykép másolata, a hagyomány szerint a 18. századból való. 1907-ben a templom tornya tűz áldozata lett, mely a rekonstrukció során gótikus mintákat idéző bádogsisakot kapott.
A templomdomb egyben egy kálváriadomb is, ugyanis az aljától sorban helyezkednek el a téglából épített, fülkés stációoszlopok, melyek a keresztutat, Jézus szenvedéseit mutatják be.
