Kölcsey-Kende Kastély, Cégénydányád
Cégénydányád, Cégénydányád Kende-kúria, Dózsa György u., Magyarország
A Kölcsey-Kende-kastély a Szatmár-Bereg vidékének egyik legkülönlegesebb, legkomplexebb élményt nyújtó látványossága.
Cégénydányád a Szatmári-síkságon, a Szamos folyó jobb partján fekvő település, melynek múltja, építészeti öröksége és természeti környezete rendkívül gazdag. A középkortól kezdve a terület a neves Kölcsey család és a velük rokon Kende család ősi birtoka volt. A település legfőbb látványossága az 1833-ban épült, klasszicista stílusú Kölcsey-Kende-kúria. A kúriát körülvevő, több mint 160 éves óriás platánfákkal teli park országos jelentőségű természetvédelmi terület.
A Kölcsey-Kende Kastélyt az 1913-as állapotoknak megfelelően felújították. A kastély a Kende család történetéről, a nemesi életről és a nemesi udvar gasztronómiájáról, a természetvédelemről és Szatmár-Bereg természeti értékeiről szóló állandó kiállításokkal várja a látogatókat. A főbejáraton belépve egy lenyűgöző időutazás veszi kezdetét. A kiállítótér kialakítása modern és interaktív, így a klasszikus múzeumi élményt digitális elemek egészítik ki.
Előtér és fogadótér
A kastélyba lépve a monumentális előtérben találjuk magunkat, amely azonnal megadja a nemesi udvarházak alaphangulatát. Itt kaphatunk átfogó képet a kúria 2015-ös nagyszabású rekonstrukciójáról, valamint a falakon elhelyezett tablókon áttekinthetjük az épület építéstörténetét és a Kende család történetének legfontosabb mérföldköveit.
Nemesi szalon
A fogadótérből a kastély legreprezentatívabb helyiségébe, a nemesi szalonba lépünk, mely egykor a társasági élet központja volt. Ez a helyiség nem egy egyszerű kiállítótér, hanem egy korhűen rekonstruált társasági és reprezentatív tér, amely azt az állapotot tükrözi, amikor a Kende család a mindennapjait és a társasági életét élte itt a 19. század végén és a 20. század elején. Itt fogadta egykor a család a vendégeit, itt zajlottak a délutáni teázások, kártyapartik és a politikai, irodalmi beszélgetések. A szoba közepén egy korhű, elegáns ülőgarnitúra látható, a díszes asztal körül zsöllyékkel, fotelekkel, amelyek a vendégek kényelmét szolgálták. A szalonban helyet kapott egy gazdagon felszerelt könyvszekrény korabeli kötetekkel, valamint egy korhű zongora, amely a zenei élet és az esti mulatságok jelenlétét szimbolizálja. A textíliák, a mintás szőnyegek és a bútorok finom kárpitozása hűen adják vissza a századfordulós nemesi otthonok meleg, mégis tekintélyt parancsoló hangulatát.
A szalon falai hordozzák a legfontosabb történelmi információkat: itt a Kende család tagjainak, őseinek és rokonainak festményei, illetve korai fényképmásolatai láthatók, amelyek bepillantást engednek a Kende család privát szférájába. A családi fotókon láthatjuk őket a kastélyparkban sétálva, vadászatok közben vagy éppen ünnepi viseletben.
A nemesi gasztronómia és az uradalmi konyha világa
Ez a terem a 19. század végi és 20. század eleji nemesi étkezési szokásokat, a kastély egykori konyháját és a Szatmár-Bereg vidékének jellegzetes ízeit mutatja be. A terem központi eleme egy hatalmas, ünnepélyesen megterített étkezőasztal, amely egy korabeli nemesi lakoma hangulatát idézi. Megcsodálhatók a finom, korhű porcelán étkészletek, a míves ezüst evőeszközök, a kristálypoharak és a monogramos asztalterítők, valamint nyomon követhető az étkezési etikett és az ültetési rend.
A kastély éléskamrája és alapanyagai
A Kende-birtok önellátó uradalom volt, saját mezőgazdasággal és vadászterületekkel, így a kiállítás bemutatja a korabeli vadászatok emlékét és a belőlük készült ünnepi fogásokat. A teremben olyan korabeli konyhatechnológiai eszközök sorakoznak, mint a rézüstök, nehéz öntöttvas edények, korabeli mérlegek, kávédarálók és fűszertartók. A látogatók egy digitális felületen vagy korhűen nyomtatott füzetekben belelapozhatnak a család egykori, féltve őrzött receptjeibe, melyekből megtudhatják, hogyan készült a valódi nemesi szilvás gombóc, vagy milyen fűszerezéssel tálalták a vadhúsokat.
A Családtörténeti és Heraldikai szoba a kúria szellemi és történelmi magja, mely a kastély két tulajdonos családja, a Kende és a Kölcsey család szövevényes múltját, valamint a korabeli nemesi társadalom működését tárja fel. Megismerhetjük cégényi Kende Zsigmond történetét, külön tablók emlékeznek meg a Himnusz költőjéről, Kölcsey Ferencről, aki a szomszédos Szatmárcsekén élt, és bizonyítottan jó, baráti viszonyt ápolt a Kende családdal.
A heraldikai kiállítás a szoba egyik leglátványosabb része, mely a nemesi identitás legfontosabb szimbólumait, a címereket mutatja be. Itt tekinthetők meg a Kende és Kölcsey családok hiteles, színes címerei, nemesi oklevelek, adománylevelek és viaszpecsétek másolatai. A szobában elhelyezett interaktív monitorok segítségével a látogatók beleolvashatnak a családtagok személyes leveleibe, gazdasági feljegyzéseibe.
A Szatmár-Bereg természeti értékeit és az interaktív denevérfalat bemutató terem a kastély utolsó belső kiállítási egysége, mely a Szatmár-Bereg vidékének páratlan természeti kincseit, valamint a kastély sajátos „lakóit” mutatja be. A látogatók érintőképernyős infópontok segítségével, játékos kvízeken keresztül ismerhetik meg a vidék védett növényeit – például a kockás liliomot – és ritka állatait.
A rejtélyes Denevérszoba a kiállítás legnépszerűbb és legkülönlegesebb része, melyben az interaktív élményről a „denevérfal” gondoskodik. A látogatók itt közelebbről is megismerhetik ezeket a titokzatos éjszakai emlősöket anélkül, hogy megzavarnák a padláson élő védett állatokat. A kúria hatalmas padlástérrel rendelkezik, amely hosszú évtizedek óta országos jelentőségű denevérszálláshely, ahol főként közönséges és hegyesorrú denevérek találtak otthonra.
Az Alföld egyik legszebb kastélyparkja
A Kölcsey-Kende-kastélyt körülölelő közel 15 hektáros angolkert országosan védett természetvédelmi terület, mely közvetlenül a Szamos folyó magaspartján fekszik. Hatalmas tisztásai és a sűrű facsoportok romantikus hátteret biztosítanak egy kellemes sétához. A park büszkesége egy több mint hét méteres törzskerületű, gigantikus platánfa, de megcsodálható számtalan mélyvörös levelű vérbükk, amerikai tulipánfa, páfrányfenyő és mocsárciprus. A parkban gyönyörű idős tiszafák, hamisciprusok és lucfenyők alkotnak sötétebb foltokat a lombhullatók között. A területet a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága kezeli és gondozza, így az évszázados, odvas fák rengeteg énekesmadárnak, harkályfélének és bagolynak nyújtanak biztonságos fészkelőhelyet.
Cégénydányád a Szatmár-Bereg szívében fekszik. A kúria meglátogatása tökéletesen összeköthető a környék ikonikus helyeinek, például a túristvándi vízimalomnak vagy a tákosi mezítlábas katedrálisnak a felfedezésével.
Nyitva tartás:
Május 1. – szeptember 30. között: kedd–vasárnap 09:00–17:00, valamint ünnepnapokon és a hosszú hétvégék napjain is nyitva tart.
Október 1. – április 30. között: előzetes bejelentkezéssel látogatható.
