2020. július 2-4. között 52. alkalommal rendezik meg a Kékszalag vitorlásversenyt, amely a Balaton és a vitorlázás legkiemelkedőbb ünnepe.

Az idén az elmúlt évekhez képest hamarabb, 2020. július 2-án csütörtökön rajtol Balatonfüredről az 52. Kékszalag Nagydíj.

HIRDETÉS

A tavalyi Kékszalagra július közepén, az egy évvel korábbira pedig a hónap végén került sor. Ennek a magyarázata, hogy a Kékszalagnak nincs konkrét dátuma, a hagyományok szerint azokon a napokon kerül sor a versenyre, amelyek a legközelebb esnek a holdtöltéhez.

Az idei Kékszalagra is újdonságokkal készülnek a szervezők: többek között családi programokkal, valamint a gyermekek vitorlásversenyével, a Kékpántlikával. Az eddigi forgatókönyvekkel ellentétben nem a Kékszalag előtt, hanem a verseny után, július 4-én szombaton rendezik meg a Kékpántlikát. A parton pedig családi nap várja az érdeklődőket.

Mit érdemes tudni a Kékszalagról?

Az első Kékszalagot 1934-ben rendezték meg, ezért számít a legrégebbi európai tőkerülő versenynek. A vitorlázóknak a Balatonfüred – Balatonkenese – Siófok – Keszthely – Balatonfüred távot kell megtenniük a 48 órás szintidő alatt, ez légvonalban több mint 150 kilométer, ezzel pedig a leghosszabb verseny az európai tavakon. A csúcsoknál maradva: A Kékszalag időrekordja 7 óra 13 perc, ezt egy magyar fejlesztésű katamarán, az Opel Fifty-Fifty (ma már Fifty-Fifty) nevű hajó érte el. Várhatóan az idei versenyen is ott lesz Litkey Farkas, aki tizenháromszor ért elsőként célba a Kékszalagon. A címvédő a Racing Django katamarán, amely 2019-ben – nagyon gyenge szélben – több mint 15 óra alatt ért körbe a Balatonon.

A Kékszalag abból a szempontból is különleges, hogy a leggyorsabb csapatok mellett mások is kapnak értékes díjakat. Például a több mint harminc hajóosztály helyezettjeit is díjazzák, a klasszikus osztályok legeredményesebb hajójának legénysége is elismerésben részesül, csakúgy, mint a legjobban navigáló hajó csapata, a legidősebb és legfiatalabb versenyző, ráadásul az abszolút értékelésben legeredményesebb női kormányos sem marad díj nélkül.

A Kékszalaghoz szárazföldi, kulturális programok is kapcsolódnak.

A Kékszalag maga a balatoni vitorlázás. Egyesíti annak legnemesebb hagyományait, és versenylehetőséget nyújt a legmodernebb technológiával felszerelt hajóknak. Résztvevői egyszerre küzdenek meg az ellenfelekkel és az elemek kihívásaival, két napon át egyszerre teszi próbára a vitorlázni tudást, a kitartást és az akaraterőt. A Kékszalag a Balaton és a vitorlázás legkiemelkedőbb ünnepe.

Miért Kék?

Valamikor a tengerek leggyorsabb vitorlása viselhette árbocán a kék szalagot, s ezt a tradíciót később átvették a gőzösök is. A vitorlás sport elterjedésével az európai tavakon is kialakultak azok a versenyek, amelyek győztese árboc­csúcsára köthette a leggyorsabbnak járó elismerést jelképező szalagot. 1934­-ben ezt a szokást ültette át a Balatonra a versenyt először kiíró Hungária Yacht Club, s azóta is a Balatont leggyorsabban körbevitorlázó hajó nyeri el a Kék Szalagot. A verseny neve az idők folyamán fogalommá vált: ma már egy­beírjuk, és Kékszalag néven a Magyar Vitorlás Szövetség évente rendezi meg.

A versenytáv

A Kékszalag versenyének távja légvonalban mintegy 160 kilométer. Persze a vitorlások nem egyenes vonalban teszik meg a távot: úgy navigálnak, hogy a lehető legrövidebb idő alatt célba érjenek. A rajt- és célvonalat a balaton­füredi kikötő előtt tűzik ki. Az első pályajel északkeleti irányban, Balatonkenese előtt található. Ezt elhagyva a hajók a déli part legnagyobb települése, Siófok felé haladnak. Innen a Tihanyi-szoroson át hajózva a Balaton délnyugati csücs­kében Keszthely a következő állomás, ahonnét már újra északkeletnek, azaz visszafelé hajóznak a Balaton hosszában, hogy elérjék a balatonfüredi célt.

Hagyomány és megújulás

A Kékszalag a Balaton legtradicionálisabb vitorlásversenye, amely több mint nyolcvan éves fennállása alatt folyamatosan megújult. Hagyomány például, hogy a versenyre mindig azon a júliusi hétvégén kerül sor, amely legközelebb van a holdtöltéhez. A rajt sokáig péntek reggel volt, az utóbbi időben azonban átkerült csütörtökre, de az időpont változatlan: reggel kilenc óra. Eleinte nem volt időkorlátozás, később azonban bevezették a negyvennyolc órás limitet. Aki tehát szombat reggel kilencig nem ér célba, az hiába küzdött! Az évek során folyamatosan változott azoknak a hajóknak a köre is, amelyeknek engedélyezték az indulást. 1934-ben még bármilyen vitorlás hajó versenyezhetett. Később kizárták ebből a körből a jollékat (gyors, könnyű, uszonyos egytestű hajók), majd erre a sorsra jutottak a kisebb tőkesúlyos vitorlások (például a csillaghajók). Az elmúlt tizenöt év a többtestű hajók „beengedéséről” szólt, s nem kizárt, hogy a következő tíz évben a víz alatti szárnyakat használó hajók lesznek a viták középpontjában.

A kihívás

Egy balatoni vitorlázó számára a Kékszalag több szempontból is kihívás. A legtöbb indulót a második nap is a vízen, versenyben találja, ami komoly fizikai és pszichológiai megterhelés. Az éjszakai vitorlázás különleges képességeket igényel, amelyekre más versenyeken nincs szükség. A Kékszalagon olyanok is megmérettetik magukat, akik számára – noha sokat vitorláznak – a versenykörülmények jelentik a próbatételt. Egy Balaton méretű tavon igen különböző időjárási és szélviszonyok fordulhatnak elő negyvennyolc óra alatt: vihar, szélcsend, eső, szúnyogfelhők és koromfekete éjszaka nehe­zítik a versenyt. Ezért – bármilyen eredményt is érjen el egy csapat – a Kék-szalagot teljesíteni, negyvennyolc órán belül célba futni komoly sport­teljesítmény.