Nádasdy-kastély Nádasdladány
Nádasdladány, Kastélypark 1, 8145 Magyarország
Nádasdladányban, a Nádasdy Lipót kis kúriáját 1873-1880. között építették át Tudor stílusban, Linzbauer István tervei alapján.
Egy mesébe illően legendás szerelem, melynek emlékét a Tudor-stílusban épült kastély falai őrzik… Nádasdy Ferenc gróf tudta, hogy mit jelent az egy életen át tartó hűség. Feleségét huszonnégy évesen elragadta a kolerajárvány, többé soha nem nősült meg és a közösen megálmodott szerelmi fészek minden termét úgy rendezte be, mintha Zichy Ilona még élne. A Vatikánig ment, hogy a pápától engedélyt kérjen arra, hogy a falubeli Szent Ilona templom főoltárán halott felesége vonásait örökítse meg a család házi festője, Valentiny János. A dolgozószobájában Barabás Miklós két festménye is ábrázolta imádott hitvesét, akivel 1868-ban kötöttek szerelmi házasságot és négy gyermekük született. Együtt tervezték a nádasdladányi kastély kiépítését és az alapkövet még együtt rakták le 1873-ban. Szenvedélyes szerelmükre utalt az is, hogy közös hálószobát terveztek új otthonukban, amely nem volt szokványos a dualizmus kori főúri társadalomban. Egy kortársuk, Vértessyné Makfalvay Gizella feljegyzései szerint: „Ők csak egymásnak éltek, egy kis boldog világ volt ez, hol a szeretet ütött tanyát”. Csupa legenda és csupa romantika övezi a soktornyos, pártázatos, oromzatos, magastetős épületet, amely az 1500-as évek angol és skót kastélyainak mintájára épült. Nem véletlenül inspirálja a filmrendezőket a világ minden tájáról. Itt forgatták az Underworld, a Borgiák és a Drakula sorozat egyes jeleneteit is.
Nemcsak a kastély építőinek szerelme volt legendás. A monda szerint IV. Béla király a tatárok elől a nádasba menekült, amelyről csak a Nádasdyak tudtak és ők etették vadkacsával az uralkodót – a hagyomány szerint innen a családi címer képe, amelyet később Ferenc gróf, az építtető felhelyezett a nádasdladányi kastély homlokzatának több pontjára is, többek között az előcsarnokban és az Ősök csarnokában. A család legendás hírnevét és vagyonát báró Nádasdy Tamás nádor alapozta meg, aki külföldön tanult, kitűnő kapcsolatokat épített és feleségül vette a hatalmas birtokokkal rendelkező Kanizsai Orsolyát. Az ő házasságuk is a nagy korkülönbség ellenére és a korabeli szokásokhoz képest szokatlanul boldog szerelmi házasság volt, szenvedélyükről, egymás iránt érzett féltő gondoskodásukról fennmaradt levelezésük tanúskodik.
Fiuk, Ferenc, Fekete Bégként vált ismertté a törökök elleni harcokban aratott győzelmeinek köszönhetően. A családtagok udvarai már Tamástól kezdődően kulturális központokként is működtek. A nádor iskolát és nyomdát alapított Sárváron. Ebben a nyomdában jelent meg 1541-ben a Sylvester János által fordított Újtestamentum, az első magyar nyelvű könyv, amely Magyarországon látott napvilágot. A család kultúra- és művészetpártolói hagyományait követve Nádasdy Ferenc, a kastély építője 1857-ben irodalmi díjat alapított, létrehozta az első Nádasdy Alapítványt. A díjat a Magyar Tudományos Akadémiánál letett 5250 forint kamataiból a legjobb elbeszélő költemények szerzői kapták meg. Arany János erre a pályázatra írta eposzát, a Buda halálát.
Magát a sárladányi birodalmat és az akkor rajta álló barokk kastélyt Nádasdy Lipót vásárolta meg 1851-ben és belügyminiszteri engedéllyel megváltoztatta a település nevét, így az Nádasdladány lett. Lipót vagyonát 1872-ben fia, Ferenc örökölte és az új kastély építését ő és hitvese határozták el. A terveket egy bécsi építész, Linzbauer István készítette el angol Tudor-stílusban. Az építkezés 1873-ban kezdődött és 1876-ban beköltözhetővé vált az épület. A legdíszesebb termek belső munkái 1876-tól az 1880-as évek elejéig folytak. Linzbauer 1880-as halála után Hauszmann Alajos vette át a tervezési munkákat. Ma is feltűnő, hogy mennyire korszerű volt a kastély műszaki felszereltsége. Vízvezeték- és csatornahálózattal rendelkezett, a termekben előbb gázvilágítás volt, majd az 1910-es évektől villanyvilágítás. A főépület földszintjén és a vendégszárny folyosóján léghűtést alkalmaztak. A kastélyban beszélőcső-hálózat is működött.
Az L alakú épület angolparkjában festői tó terült el szigettel, tóparti vízeséssel, víztoronnyal, valamint vasvázas pálmaházzal. A park déli peremén kocsiszín állt és a család híres lovainak istállói. A gróf és családja sportszenvedélyét szolgálta az úszómedence, a füves és salakos teniszpálya és a csónakázó tó. Később autóversenyeket rendeztek itt a földbirtokos fiai, Ferenc és Pál grófok.
