Füzéri vár
Füzér, VÁRHEGY, 3996 Magyarország
A Füzéri vár két, látványosan elkülönülő részből áll: az alsóvár előretolt védelmi szerepeket látott el, a felsővár szolgált lakóhelyként.
A vár építésének kezdetéről nincsenek pontos információk, feltehetően az Árpád-korig visszanyúló történettel rendelkezik. Arról van biztos tudásunk, hogy II. András király a Kompolti családtól vette meg. Az Árpád-ház kihalásáig királyi vár volt. Anjou Károly tárnokmesterének adta adományként, Zsigmond király 1430-ban pedig a Perényi család két fiának adta. Ebben a korban jelentős átalakításon és korszerűsítésen esett át a vár. Később Báthori István lett a vár birtokosa, majd húga, Báthori Erzsébet lakta. Mivel férje az Nádasdy család sarja volt, a vár is átvándorolt a család birtokába. Lipót császár végül Thököly Imrétől szerezte meg a várat, majd 1683-ban felrobbantatta. A Rákóczi szabadságharc idején már jelentéktelen volt a vár. A vár ezután többször is gazdát cserélt, de a felújítási és feltárási munkák még évszázadokig várattak. 1977-től végeztek a várban régészeti feltárásokat, majd 1992-ben a renoválási munkákat is megkezdték. 2014-től látványos felújítási munkálatok vették kezdetüket, mely még napjainkban is tart.
Magaslati pozíciója miatt joggal feltételezhetnénk, hogy fontos határ-, útvédelmi feladatokat látott el. Építése idején azonban nem arra húzódtak a határok. A vár azonban lakóvárnak sem nevezhető, mivel életvitelszerűen nem sokat laktak benne. Inkább kincstári várnak nevezhetnénk, hiszen optimális elhelyezkedése miatt nehéz volt megtámadni, így a királyi értékeket jól őrizhették benne. A vár két, látványosan elkülönülő részből áll. Az alsóvár előretolt védelmi szerepeket látott el, a felsővár szolgált lakóhelyként, az élet színteréül. Leghíresebb és leglátványosabb része a kétszintes várkápolna.
Az alsóvárból sziklába vésett lépcsősor vezet fel a felsővár kaputornyához. A feljáró jellegzetessége, hogy a lépcsősorral párhuzamosan egy felvonórendszert építettek ki, melyen fel tudták húzni a várba az építőanyagokat, ágyúkat is. A kaputoronyba lépve, többszörösen megtört folyosón keresztül lehetett kijutni a várudvarba. A vár nyugati oladalán kapott helyet a sütőház, a deákház, a kert. Délen a különböző termek mellett jól látható téglalap alaprajzú kápolna kapott helyet. A felső szint a gótikus ablakaival és hálóboltozatával méltán lett híres. Az alsó szinten dongaboltozatos helyiség van, mely kisebb lőrésein keresztül védelmi szerepet is elláthatott. Ebben a teremben őrizte annak idején a királyi koronát Perényi Péter is, amíg török fogságba nem került. A várban még több helyiség is megtalálható, melyek jelenléte arról tanúskodik, hogy inkább lakócéllal épült a vár, mint hadászatival. Ilyen a tárház, a borospince, a tágas társasági helyiségek.
A vár ó- és újolasz bástyái a Perényiek idején épültek, az akkori kor legmodernebb kivitelezésében. A jelenlegi rekonstrukció is ezt a kort hivatott felidézni.
