A Szent Erzsébet Ház Sárospatakon, Szent Erzsébet legendáját, ereklyéit tárja a látogató elé, valamint a Római Katolikus Egyházi Gyűjtemények otthona.

Sárospatak ősrégi város a Bodrog folyó két partján, melyet varázslatos természet vesz körül, mint a a Botkő lankái, a Tengerszem sziklái. Sárospatak és környéke fontos szerepet játszott országunk és az egyház történetében. Várát I. Endre király építtette. A sárospataki gótikus vártemplom – melyet Szent Erzsébet templomnak is hívnak- , szomszédságában állt az árpád-házi királynők udvarháza, ahol 1207-ben Szent Erzsébet született, akit a szomszédos rotundában, a királyi kápolnában kereszteltek meg. Azon ritka kegyeltjei közé tartozik a katolikus egyháznak, akit már halála után négy évvel 1235-ben, IX. Gergely pápa szentté avatta ugyanott, ahol 27 évvel korábban Assisi Szent Ferencet.

A Szent Erzsébet Ház ma a Római Katolikus Egyházi Gyűjtemények otthona, udvara ma a magyar szentek rózsakertjével, szabadtéri színpaddal, rózsalugasokkal és pihenőkkel várja a zarándokokat és látogatókat. Nyitott kőtárban a román kori templomok kapuíveinek maradványai láthatók. A Szent Erzsébet Ház előtérbe lépve megcsodálhatjuk Kontuly Béla Szent Erzsébet legendáját ábrázoló oltárképét, mely eredetileg a budai ferences templom számára készült 1952-ben. A földszinti folyosón a Szociális Missziós Társulat szikszói zárdájából származó festményeket és vésett ostyasütőket láthatunk.

Az első kiállító teremben egy textil utánzatú őzbőr miseruha, amely II. Rákóczi Ferenc ajándéka a felsővadászi temploma számára, a 14. századi egerfarmosi bronz korpusz, a Vérehulló Mária kegykép, a szerencsi templom oltárainak rokokó hársfa szobrai, a miskolci betlehemi csillag, a sárospataki trinitáriusok főoltárának Hercegkúton megtalált tabernákulum keresztje, egy remekművű elefántcsont feszület, ötvös – és apácamunka ereklyetartók láthatók. A második teremben időszakos kiállításokon mutatják be a spirituális ihletésű kortárs képző-és iparművészek alkotásait.

A harmadik teremben Szent Erzsébet tiszteletére készült alkotások tekinthetők meg, köztük egy 18. századi francia házioltár, valamint Csete Ildikó textilművész és Kun Éva keramikus közös alkotása, a földre borulva imádkozó Szent Erzsébet. Palástján idézetek olvashatók köztük Erzsébet szavai: „Íme, megmondtam nektek, hogy boldoggá kell tenni az embereket”. Az asztali tárlókban látható a szentté avatási pápai bulla másolata, valamint a 2007-es jubileumi évben kibocsátott emlékérmek, bélyegek és a szent életrajzai.

A Gyűjtemény húszezer kötetes könyvtárának teológiai, történelmi, művészettörténeti és néprajzi anyaga a kutatók és látogatók rendelkezésére áll. Az emeleti termekben ősnyomtatványokat, a Vizsolyi Biblia egyik példányát, és herceg Windisch-Grätz Lajos sárospataki várúr könyvtárának díszkötetes darabjait őrzik. Az emeleti konferencia terem előadásoknak és kamarazenei hangversenyeknek ad helyet.

A Szent Erzsébet Iroda információs központként segítséget nyújt a Sárospatak és Kassa közötti Szent Erzsébet Útra készülő zarándokoknak.

Magyarország királya 1205 és 1235 között II. András, regnálása a magyar történelem egyik legtöbbet emlegetett időszaka, nevéhez kötődik az Aranybulla 1222-es kiadása. Az Andechs-házból származó meráni hercegnővel,  Merániai Gertrúddal kötött házasságából öt gyermeke született, köztük 1207-ben harmadikként Erzsébet. Ekkor Magyarországon alig több mint 200 esztendős múltra tekintett vissza a kereszténység.

Szent Erzsébet személye Európa-szerte ismert. Számos templom, kórház, kápolna és kolostor viseli nevét. Alakja nem egy legendában feltűnik, szobrokkal, festményekkel, freskókkal adóznak tiszteletének.

Nyitvatartás: Hétfő-Szombat 10:00-17:00-ig.

Jegyárak: Felnőtt belépőjegy 800 Ft., Diák, nyugdíjas belépőjegy 600 Ft.