Drégely vára
Drégelypalánk, Drégely vára, 2646 Magyarország
A Börzsöny erdői között megbúvó Drégely vára a nemzeti örökség része, 2012-től történelmi és nemzeti emlékhelyként tartják nyilván.
Drégely sziklavárát a Hunt nembeli Demeter építette az elpusztuló honti vár helyett, majd Albert király 1438-ban örök birtokként Palóczy György esztergomi érseknek adományozta. Várady Pál érsek a mohácsi vész után ide menekül.
Ő nevezte ki a vár kapitányává Szondi Györgyöt. Ali, budai pasa 1552. július 6-án több mint 10 000 főnyi seregével kezdte meg a vár ostromát. Szondi és 146 főből álló serege a nagy erejű rohamnak megpróbált ellenállni, de rövid, öldöklő harc után a vár végül elesett.A vár nem épül fel többé, a romos építményben csak kis létszámú őrség állomásozik.1575-ben a török a község temploma körül 2000 lovast is befogadó erős palánkvárat épít. Ettől a sziklavár jelentősége tovább csökken. 1593-ban Pálfy generális ugyan visszafoglalja a töröktől, de érdemi történelme gyakorlatilag véget ér.
A település újranépesítését az esztergomi érsekség viszonylag gyorsan, az 1700-as évek első évtizedében véghez vitte. Az egykor kiváltságos település ezt követően jobbágyi sorba került, mezőgazdaságból élt. A két falu egyestése a 19. század közepén történt meg. A 20. században viszonylag gyorsan polgárosult a település, ez még inkább érezhető volt a II. világháború után, amikor Ság és Parassapuszta közé felállított határátkelő felé vezető fő út áthaladt a településen.
Drégely sziklavára természeti szépsége és történelmi nevezetessége miatt közkedvelt kirándulóhely. A vár a nemzeti örökség része, 2012-től történelmi és nemzeti emlékhely.
Néhány éve folyik a vár részbeni rekonstrukciója és állagvédelme. 2004-ben itt helyezték el Melocco Miklós hatalmas kőtömbbe vésett alkotását, amely a drégelyi csatát idézi.
A Drégelyvár megközelítése azonban – elhelyezkedésének köszönhetően – nem egyszerű. Személygépkocsival, busszal egyáltalán nem megközelíthető a vár!
