A Vásárhelyi–Bréda-kastélyban az év minden estéjén megelevenedik ,,A kastély álma” című produkció.

Lőkösháza Békés vármegyében, a magyar-román határ közelében helyezkedik el, ahol olyan hősök éltek egykoron, mint a Vásárhelyi család, akik leszármazottja Horthy Miklósné, Jószási Purgly Magdolna. A XVIII. század végén a földterület Bánhidy család birtokában került, leányuk Bánhidy Anna lett Kézdy-Vásárhelyi János felesége. Kézdy-Vásárhelyi János, Arad vármegyei alispán, 1806 körül, a mocsarak lecsapolása után, egy megmaradt homokdombra építtette a Vásárhelyi-kastélyt, amely ma lenyűgöző történelmével és egyedülálló programjaival várja a látogatókat.

A Vásárhelyi–Bréda-kastély ma is az őt körülölelő őspark közepén áll, és a klasszicista építészet gyöngyszeme. Belső tereiben állandó és időszaki kiállítások várják a művészet iránt érdeklődőket. A látogatók megtekinthetik a korabeli bútorokkal berendezett szobákat, valamint a kastély történetét bemutató tárlatokat. Az épülethez közeledve a látogatók minden oldalról az ókori oszloprendet idéző csarnokot pillanthatják meg, amelynek középső, kupolás része a Pantheont idézi. A kör alakú erkélyes hallba belépve a magas, kupolás középterem kápráztatja el látogatót, ahol a Föld forgását mutató Foucault-ingát helyeztek el.

A kiállítótér és látogatóközpont a modern technika vívmányainak segítségével, interaktív módon tárja elénk a kastély történetét és tulajdonosai életét, egy izgalmas építészeti kalandozás keretében. A villa tágas terei, az egymásból nyíló szobák és a nagyobb helyiségekhez kapcsolódó teraszok mind hozzájárulnak az épület kényelmes kialakításához. A kastélyban öt nyelvű Orpheo Audio Guide idegenvezető rendszer vehető igénybe. A kastély fő attrakciója a homlokzatán minden este, naplemente után kezdődő, Európában egyedülálló állandó kültéri 3D épületvetítés, amely során megtapasztalható, hogyan látja egy kreatív művész a kastély álmát.

A kastély

1725-ben III. Károly király Edelspacher Zsigmondnak adományozta ezt a területet, amely ekkor még szinte teljesen lakatlan és néptelen volt. A kastélyt 1810 körül id. Kézdy-Vásárhelyi János aradi alispán emeltette korai klasszicista stílusban. Az épületet Andrea Palladio, a vicenzai Villa Capra „La Rotonda” ihlette, központi kupolatermével és négy toszkán oszlopos portikuszával. Az egykori impozáns épületet, amelynek falaik között egykor virágzó kulturális, gazdasági és politikai élet zajlott, ifj. Kézdi-Vásárhelyi János és testvére, Albert örökölte apjuktól 1837-ben. Itt a két Vásárhelyi testvér lakott népes családjával együtt. De a történelem közbeszólt.

1860-1870 között báró Bohus Mihály (Vásárhelyi Júlia férje) tette lakhatóvá a kastélyt. 1921 és 1922 között a kastély mai névadója, Bréda Viktor – aki Vásárhelyi Júlia és Bohus Mihály lányát, Bohus Ilonát vette feleségül – jelentős átalakításokat végzett az épületen. Emiatt nevezik Vásárhelyi–Bréda-kastélynak, amely mai formáját is ekkor nyerte el. Ezt követően a kastélyt többször átalakították. 1944 őszén kifosztották, könyvtárát széthordták, képtára nyomtalanul eltűnt, majd húsz évre lakatlanná vált. A történelmi viharok megtépázták ezt a mediterrán hangulatú kastélyt, de felújítása után ma ismét nyitva áll a látogatók előtt.

A Vásárhelyi–Bréda-kastély remek kirándulási cél az év minden szakában. A mediterrán olasz villák hangulatát idézi a csillagos ég alatt, Lőkösháza pusztájának közepén – egy olyan helyen, amely egykor sokak számára a világ közepét jelentette. Érdemes megvárni az estét, amikor a kastély falán, napnyugta után megelevenedik „A kastély álma” című produkció.

Nyitva tartás: a kastély a vetítés kezdetéig tart nyitva, ezért aki mindkettőt szeretné megnézni, annak érdemes legalább egy órával a vetítés előtt érkeznie. A vetítés kezdési időpontja a napnyugtához igazodik.