Nagyboldogasszony Érseki Főszékesegyház, Kalocsa
Kalocsa, Kalocsai Nagyboldogasszony Főszékesegyház, Szentháromság tér, Magyarország
A Nagyboldogasszony Érseki Főszékesegyház nemcsak a hitéletnek ad otthont, hanem bemutatja az Érsekség múltját és tárgyi emlékeit is.
Kalocsa, Bács-Kiskun vármegyében, a Kalocsai Sárköz központja, jelentős történelmi múlttal büszkélkedhet. Az államalapítás előtt Szent István király a királyi birtokok területén alapította meg az egyházi központokat. Kalocsa is egyházi központ lett körülbelül 1002-ben, érsekévé pedig a koronát hozó pápai legátust, a pécsváradi apátot, Asztrikot nevezte ki. Kalocsa első székesegyháza is ebben az időszakban épült, majd ugyanezen a helyen további két székesegyház épült. A 11. század elején a székesegyház mellett felépült a kalocsai érsekek rezidenciája, a földsáncokkal körülvett kalocsai vár. A középkori Kalocsa nagyjából a mai belváros területén feküdt.
Nagyboldogasszony Érseki Főszékesegyház
Az ezeréves érsekség főszékesegyházának égbe törő tornyai már messziről felkeltik a Kalocsára érkezők figyelmét. A Nagyboldogasszony-főszékesegyház, amely a Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye széktemploma, a város impozáns barokk főterén található. Az épület 1774-re készült el, egy fő- és két mellékhajóval, két toronnyal és magas homlokzattal. Építtetői Patachich Gábor érsek (1733–1745), Csáky Miklós érsek (1747–1751) és Klobusiczky Ferenc érsek (1751–1760) voltak. A történelem viharai és természeti katasztrófák után a templom mai formáját az 1910–1912 között végzett rekonstrukció és régészeti feltárás során nyerte el. Ekkor készült el a szentély alatti érseki kripta, a két sekrestyét összekötő körfolyosó a szentély körül, valamint a baldachinos főoltár. A mellékhajók ablakait Zsellér Gyula üvegfestő által készített, magyar szenteket ábrázoló képek díszítik, míg a főhajó ablakaiban egyházi jelvényeket ábrázoló festett üvegek találhatók.
A templombelső
A félköríves szentélyben található a főoltár, amelyen Mária mennybemenetelét ábrázoló oltárkép látható. A szentély két oldalán helyezkednek el a kanonoki stallumok és az érseki trónus. A szentély és a főhajó találkozásánál két királyszobor áll. Az egyik szobor Szent István királyt ábrázolja, aki magasba emelt kezében feszületet tart; az alatta lévő dombormű Asztrikot ábrázolja, amint átnyújtja a koronát Istvánnak. A déli oldalon lévő szobor Szent László királyt ábrázolja, aki a bécsi érseki székhely alapítólevelét adja át a kalocsai érseknek.
A két mellékhajóban összesen hét mellékoltár található. Az északi oldalon, a szentélyhez legközelebbi mellékoltár a Szent Kereszt oltár, ahol az oltáriszentség is helyet kapott. A déli mellékhajó első oltára a Fájdalmas Szűz oltára, amelyen Szent Pius vértanú csontjait tartalmazó, aranyozott üvegkoporsó található. Ezt az ereklyét, valamint a vértanú vérét tartalmazó kelyhet Patachich Gábor érsek kapta 1741-ben Rómából. Az ereklye a templom 1910-es restaurálásakor került jelenlegi helyére.
A főhajó és a mellékhajók közötti oszlopsoron helyezték el Krasznai Lajos (1884–1965) szobrászművész 14 domborműből álló stációját, amelyet 1942-ben avattak fel. A főhajó mennyezetét öt nagyméretű stukkó díszíti, amelyek 1768 és 1770 között készültek. Az orgona felőli első stukkó Szent Jeromost, a második Szent Ágostont, a harmadik Szent Ambrust, a negyedik Nagy Szent Gergelyt ábrázolja, míg az ötödik a győzedelmes egyházat szimbolizálja.
A templom orgonáját a pécsi Angster József orgonaépítő cége készítette 1923-ban, majd 1985-ben felújították: növelték a sípok számát és modernizálták.
A templom külső
A főszékesegyház háromosztatú homlokzata a két toronnyal követi a főhajó beosztását. A középső és a felső párkányok között, a homlokzat középső részén található Patachich Gábor, a templomépítő érsek kőből faragott címere. A középső íves párkány alatt helyezkedik el a “Magyar szentek Máriával” című dombormű. A déli torony dél felé néző oldalán található Asztrik érsek (kb. 1000–1034) emléktáblája.
A templom két tornyában jelenleg négy harang található. A főszékesegyházat a nyolcvanas években tatarozták, majd ezt követően nyitották meg az Érseki Kincstárat, amely a szentély körüli kápolnakoszorú északi részében kapott helyet.
A főtemplom teljes külső és belső megújulását, valamint építészeti és régészeti feltárását Dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek kezdeményezésére kezdték meg. A restauráció során feltárták a korabeli templomok épített örökségét, és számos lelet bepillantást enged az itt élt emberek életének mozzanataiba. A templom most ismét régi pompájában tündököl.
A Kalocsai Érsekség látnivalói vezetett túra keretében tekinthetők meg, amely során a látogatók megcsodálhatják a főszékesegyházat, az ASTRICEUM Érseki Múzeumot és a Főszékesegyházi Könyvtárat.
Nyitva tartás: Kedd–vasárnap: 10:00–16:00
Jegyárak:
A Főszékesegyház barokk templomtere látogatható
Teljes áru belépőjegy felnőtteknek 1500 Ft
Diákok, pedagógusok (igazolvány felmutatásával), és nyugdíjasok számára 1300 Ft
Fogyatékkal élők számára (igazolvány felmutatásával) 700 Ft
A kombinált jegy a főszékesegyház, az ASTRICEUM Érseki Múzeum és a Főszékesegyházi Könyvtár megtekintését tartalmazza. Amennyiben a csoportok előre bejelentkeznek, a jegyárak a tárlatvezetés díját is tartalmazzák; egyéb esetben a tárlatvezetési díjat külön meg kell fizetni.
Egységeik külön-külön is látogathatóak
Jegyek az Astriceum Érseki Múzeum pénztárában válthatók
