A nógrádi Tájház a hagyományőrzés központja, amely a helyi szlovákok örökségét és díszes népviseletét mutatja be.

Nógrád a Börzsöny keleti oldalán, festői szépségű völgykatlanban fekszik. A vármegye névadó településeként évszázadok óta olyan hely, ahol a természet és az ember csendes egyetértésben él egymással. Nógrád – szlovákul Novohrad – mélyre nyúló szlovák gyökerekkel rendelkezik. A török hódoltság utáni pusztításokat követően a 17. század végén és a 18. század elején szlovák telepesek érkeztek a Felvidékről az elnéptelenedett területre, akik évszázadokon át megőrizték nyelvüket és kultúrájukat. Ezt a hosszú időre visszanyúló helyi szlovák örökséget mutatja be a közelmúltban kialakított új nógrádi Tájház.

A nógrádi új Tájház a falu főutcáján található, építészetileg egy hagyományos beosztású szlovák parasztház. Hűen tükrözi a 19–20. század fordulójának helyi építési szokásait. Jellemzőek rá a vastag falak, a fagerendás mennyezet és a korabeli paraszti építészetnél megszokott anyaghasználat. Belső terei a pitvar–tisztaszoba–hátsó szoba elrendezést követik. Az első szoba az egykori mindennapi élet színtere volt, ahol olyan bútorok és használati tárgyak láthatók, amelyek a helyi szlovákok népi életmódját mutatják be. Megtekinthetők például a festett vagy faragott ládák, díszes ágyak és faasztalok.

A konyha a ház központi helyisége volt, ahol a főzés és a mindennapi munka zajlott. Az itt található hagyományos sparhelt – korábban kemence – nemcsak a főzést és sütést szolgálta, hanem a ház fűtésében is kulcsszerepet játszott. A korabeli szokásoknak megfelelően mutatják be a vaslábasokat, zománcozott edényeket és mázas cserepeket, amelyek ma is úgy sorakoznak a polcokon, kredencekben vagy faládákban, ahogyan a múltban. A korhű konyhabelső átfogó képet ad arról, milyen körülmények között éltek és dolgoztak a nógrádi szlovák családok.

A szlovák népviselet kollekciói különös hangsúlyt kap a gyűjteményben, amely Magyarország egyik leggazdagabb nemzetiségi öltözetanyaga. Darabjait a helyi szlovák közösség a mai napig nagy becsben tartja, és folklórrendezvényeken viseli. A női viselet többrétegű és rendkívül díszes, különösen az ünnepi és menyasszonyi változatok. Az öltözet alapja az ingváll (oplecko) és a pendely (rubáš), erre kerül az alsószoknya (spodná sukňa) és a látványos felsőszoknya (vrchná sukňa), amelyet kötény egészít ki. A viselet színei és díszítése az életkor és az alkalom szerint változott. A helyi viselet legszebb darabjai, köztük a különleges szlovák menyasszonyi ruha, a Tájház második szobájában tekinthetők meg.

A férfiak öltözete egyszerűbb és praktikusabb volt. Nyáron a legelterjedtebb ruhadarab a bő, vászonból készült gatya volt, amely lenvászon anyagának köszönhetően kényelmes viseletet biztosított a melegben, és könnyen tisztítható volt. Ünnepekkor és jeles alkalmakkor a hétköznapi bő gatya helyett szűkebb szabású, sötét színű – fekete vagy sötétkék – nadrágot hordtak, amelyhez mellényt (vesta) vagy rövidebb kabátot (kurtka) viseltek. Az öltözéket fekete ing egészítette ki, amelyet gyakran kék vagy zöld gombok díszítettek.

A nógrádi Tájház népviseleti gyűjteménye a helyi szlovák hagyományőrző csoportok által összegyűjtött és megőrzött darabokból áll.

A Tájház a nógrádi szlovák közösség hímzett kincsei mellett gazdag kézi szőttesgyűjteményt is őriz. Ezek a textíliák a nógrádi szlovák népművészet legfinomabb darabjai közé tartoznak. A kiállításban megtalálhatók a hímzéssel díszített párnahuzatok, ágyneműk, asztalterítők és falvédők, amelyek egykor a tisztaszoba ékei voltak, és a háziasszony szorgalmát, ügyességét dicsérték. A Tájház kiállítótereiben és a tisztaszoba szekrényeiben megelevenednek a szövés és a kenderfeldolgozás eszközei is. A szőttesek fő alapanyaga a helyben megtermelt és feldolgozott len- és kenderfonal volt, amelyből strapabíró szőnyegek (pokrovec), ágytakarók, zsákok és egyéb tárolóeszközök készültek.

A nógrádi hagyományőrzés középpontjában a helyi szlovák identitás megőrzése áll. Hagyományaikat nem múzeumi tárgyként, hanem élő örökségként kezelik, amelyben a fiatalabb generációk is aktívan részt vesznek. A Tájházban rendszeresen szerveznek interaktív napokat, ahol a látogatók közelebbről is megismerhetik a kenderfeldolgozás fázisait vagy a népviselet felöltésének bonyolult folyamatát. A falu életében kiemelt szerepet kapnak a vallási és jeles napokhoz kötődő szokások, amikor a közösség tagjai magukra öltik a díszes népviseletet. A falu kulturális életének motorja a Nógrád Község Szlovák Nemzetiségi Önkormányzata, valamint a Nógrád Szíve Hagyományőrző Baráti Kör, amelyek kutatják, gyűjtik és továbbadják a helyi dalokat, táncokat és szokásokat.

A nyári időszakban rendszeresen tartanak „Nyitott tájház” napokat, amikor a kiállítás interaktív programokkal és látványkonyhával – például sztrapacskakészítéssel – várja a látogatókat. Nógrád elsősorban történelmi jelentőségű váráról ismert, de érdemes felkeresni a falu barokk stílusú templomait is. A településen halad át az Országos Kéktúra útvonala, így számos kirándulási lehetőséget kínál a környék. A közelben található a nőtincsi Horgásztó, a Bánki-tó, valamint Királyrét és a Csóványosi-kilátó is könnyen elérhető.

Nyitva tartás: előzetes bejelentkezés alapján látogatható, munkanapokon 8:00 és 16:00 óra között.