A Nagyrábéi Tájház a település múltját, az itt élő emberek egykori életvitelét mutatja be.

A települést a Nagy-Sárrétnek nevezett kistáj alkotja, melyet valaha régi vagy új birtokosai zavartalanul adományoztak, hol az elmenekülő, hol a visszaszivárgó lakosságával együtt. Leghosszabb ideig az oklevelekben a Rábéi család szerepel birtokosként. Nagyrábé a XVI. század elejére a Bajomi család birtokába kerül, míg ikerfalva, Kisrábé földesura a váradi püspökség lett. A község hosszú, közel nyolc évszázados történelme során, mindvégig népességtartó hely tudott maradni, ahol az itt élők ápolják a múltat, hagyományaikat, mely közösségi élményt ad a különböző generációknak.

A Tájházként működő épület a művelődési ház udvarán található, mely Szűcs Sándor ”Néprajzi gyűjtemények” című könyvéből, az 1830-as évekből származó módos parasztház tervei szerint épült 1965-ben, a falu lakosságának segítségével. Az építési anyagok a község határából kerültek beépítésre, az abban elhelyezett tárgyak, eszközök helyi lakosoktól, elődeik hagyatékából származó helytörténeti és néprajzi emlékek 1850-1920 időszakból valók. A pitvar, és a lakószoba enteriőrjét bemutató kiállítás berendezésében jelentős szerepet vállalt Varga Gyula, a Déri Múzeum munkatársa. A lakószoba egyetlen ablakát zsaluzott spaletta zárja.

A Tájházban kézműves és egyéb foglalkozásokat tartanak, bejárata előtt hagyományos ételek készítésére alkalmas sütőkemencét alakítottak ki, mely szintén a múltat idézi.

Nagyrábé egy különleges hely, melynek központja felől Bihartorda felé haladva Füstpusztára érkezve, az egykori Des Echerolles-család kastélya (mai nevén, Füsti-kastély) található a hozzátartozó parkkal, melynek 250 éves védett kocsányos tölgy fája feltehetően a régi erdők megmaradt tanúja. Érdemes ide ellátogatni, mert a Sárrét rengeteg kincset rejt.

Nyitvatartás: Hétköznap a művelődési ház nyitvatartási idejében, vagy bármely más időpontban előzetes egyeztetés alapján.