Helytörténeti Gyűjtemény, Balassagyarmat
Balassagyarmat, Helytörténeti Gyűjtemény, Rákóczi fejedelem út, Magyarország
A Helytörténeti Gyűjtemény a város gazdag múltját, valamint Horváth Endre grafikusművész kiemelkedő örökségét tárja a látogatók elé.
Balassagyarmat Nógrád vármegye második legnagyobb települése, az Ipoly-völgy egyik legfontosabb kulturális központja. Írásos források először 1244-ben említik. A középkorban a Balassa család birtokaként indult fejlődésnek, mezővárossá vált, majd a török hódoltság idején jelentős végvárként töltött be stratégiai szerepet.
1790 és 1950 között Nógrád vármegye székhelye volt. Bár a megyeszékhelyi rang később Salgótarjánba került, Balassagyarmat megőrizte kulturális és oktatási központi szerepét, és ma is a térség szellemi fővárosaként tekintenek rá. A város múltjával és a nógrádi palóc kultúrával a műemléki védelem alatt álló Csillagházban, a Balassagyarmati Helytörténeti Gyűjteményben ismerkedhetünk meg.
A gyűjtemény a város egyik patinás műemlék épületében, az úgynevezett Csillagházban kapott helyet, szakmai felügyeletét a Madách Imre Városi Könyvtár látja el. Az épület nevét utolsó tulajdonosairól, a Csillag családról kapta. A 19. század elején épült, klasszicista stílusú, fazsindelytetős kúria 1977 óta ad otthont a helytörténeti gyűjteménynek.
Az állandó kiállítás több tematikus egységből áll: bemutatja Horváth Endre bankjegytervező grafikusművész életét és munkásságát, a Magyar Korona Gyógyszertár 20. századi enteriőrjét, valamint a Madách-szobában Madách Imre unokaöccse, ifj. Balogh Károly rajzait.
A Helytörténeti Gyűjtemény várostörténeti tárlata a középkortól a 20. századig követi végig Balassagyarmat történetét. Központi témája a város Nógrád vármegyei székhelyként betöltött szerepe 1950-ig. A korszak polgári világát korabeli bútorok, használati tárgyak, eredeti iratok és dokumentumok idézik meg. A gazdag fotó- és képeslapgyűjtemény vizuálisan meséli el a település fejlődését: megismerhetjük a főtér arculatát a Vármegyeháza építése idején, vagy bepillantást nyerhetünk a második világháború előtti zsidónegyed életébe.
A kiállítás egyik legmeghatározóbb egysége a Civitas Fortissima – A legbátrabb város című rész, amely az 1919-es cseh megszállás elleni fegyveres felkelésnek állít emléket. A korszak eseményeit korabeli dokumentumok és katonai felszerelések teszik kézzelfoghatóvá.
A Patikatörténeti kiállítás a Magyar Korona Gyógyszertár – eredeti nevén Rebmann-patika – történetét mutatja be. A tárlat 1999-ben jött létre Reiter László gyógyszerész-történeti kutató szervezőmunkájának köszönhetően. A századfordulós kiszolgálótér eredeti bútorzata, az egyedi faragású pultok és faliszekrények, valamint a Rebmann családhoz és a patika működéséhez kapcsolódó iratok, fényképek és receptek idézik fel a gyógyszertár múltját.
A Csillagházban található Madách-szoba a város könyvtárának névadója, a világhírű drámaíró, Madách Imre emléke előtt tiszteleg. A szoba egyik legértékesebb része Balogh Károly akvarellsorozata, amely a 19. századi Nógrád vármegyei kúriák világát, Madách környezetét és a családi birtokokat örökíti meg. Bár a Palóc Múzeumban is található Madách-emlékszoba, a Csillagház gyűjteménye kifejezetten a helyi várostörténeti kapcsolódásokra helyezi a hangsúlyt.
A Horváth Endre Emlékkiállítás a bankjegytervező grafikusművész életét és munkásságát mutatja be, és a gyűjtemény egyik legnagyobb büszkesége. Horváth Endre (1886–1954) Balassagyarmaton született, a 20. századi magyar pénz- és bélyegtervezés meghatározó alakja volt. Művészi öröksége ma is alapvetően formálja a magyar bankjegy- és bélyegtervezés esztétikáját.
A tárlaton megtekinthetők az általa tervezett ikonikus pengő- és forintbankjegyek, rézmetszetek és grafikák, valamint a művész és családja egykori bútorai és személyes emléktárgyai.
Balassagyarmat kiváló célpont egy egynapos vagy hétvégi kiránduláshoz: a történelmi belváros felfedezése jól kombinálható a közeli természeti látnivalókkal. A város szívében, a Palóc ligetben található Palóc Múzeum környezetében több száz éves mocsártölgyek és hársfák között sétálhatunk, a múzeum mellett pedig zsupp- és nádfedeles épületek, szabadtéri skanzen idézi meg a hagyományos népi építészet világát.
Nyitva tartás: Hétfő–péntek: 8:00–16:00
Szombaton és vasárnap előzetes bejelentkezéssel látogatható.