Érseki pincerendszer Eger
Eger, Egri Érseki Palota Turisztikai és Látogatóközpont, Széchenyi István utca, Magyarország
Az Egri Érseki Palota Pincerendszer szövevényes járatainak látványa egészen varázslatos, és feltárul előttünk a földbe vájt titkos világ.
Eger egy gyönyörű város, ahol az ezeréves történelem, barokk környezet, finom borok, vendégszeretet és színes programok várnak. Magyarország legendákkal teli városában a klasszikus látnivalókon túl a város sok egyéb érdekességet tartogat, ahol minden út a Dobó-térre vezet, de hogy mit rejtenek kacskaringós utcái, parkjai és az alattuk húzódó gigantikus méretű pincerendszer, az számtalan módon megismerhető. Van olyan része a pincerendszernek, amely izgalmakkal teli és kalandos, ez az Időalagút a Város a város alatt, és vannak olyanok, amik a bazilika alá is bekúsznak, mint az Egri Érseki Palota Pincerendszere, melynek végeláthatatlan tárnái, vulkáni tufában kialakított földalatti üregei, igazán magával ragadó érzést adnak.
Az Egri Érseki Palota Pincerendszere 2019-től látogatható. A pincének csak egy kis szakasza maradt meg eredeti állapotában, a riolittufa alkotta falaival. A pince legtágasabb része az oszlopcsarnok, ahol hétszer hét járat metszi egymást sakktáblaszerűen. A különböző ágakban különböző borokat tároltak, a szélesebb járatokban fajtánként rendezték el azokat, a keresztező járatokban pedig évjáratonként. Ha elég figyelmesek vagyunk, a folyosókon sétálva a falakból induló fehéres színű mészkő lerakódást, cseppkőformákat láthatunk, amely a falból jövő magas kalcium-karbonát tartalmú víz hozadéka. Pár lépéssel arrébb érdemes megállni egy pillanatra és felnézni a plafonra, ahol kürtőket láthatunk, melyet „Léleklyuknak” neveznek. Ezek 8-15 méter hosszú szellőzőnyílások, melyek az itt tárolt borból kiszabaduló gázok és a friss levegő cseréjére voltak alkalmas. A pince hangulata magával ragad, a séta során láthatunk egy helyet, ahol átfolyik egy kis patak, egy fa pedig gyökerével hálózta be az egyik falrészt, mely varázslatos látványt nyújt.
Az Egri Érseki Palota Pincerendszere új látványosságai a különböző vízkerekek és vízemelők működésének bemutatása, amely a pincén keresztülfolyó patak vizének erejét felhasználva valósult meg. Része még a bemutatónak egy víziorgona is, amelyen Georg Friedrich Händel muzsikája a „Vízizene” szólal meg.
A pinceséta során, lehetőség nyílik az Egri Érsek Bora címet elnyert borok kóstolására (gyerekeknek alkoholmentes szőlőmustot kínálnak), valamint a kézműves borsodnádasdi molnárkalács ízeinek felfedezésére. A molnárkalács hártyavékony, kerek vagy szivarszerűen feltekert ostya, amelyet egyedileg mintázott sütővason készítenek, a múlt egy darabját idézve. A pincerendszer bejárata a múzeum hátsó kertjéből nyílik, ahonnan naponta három időpontban indulnak vezetett túrák. A tágas járatokat lámpák világítják meg, a bejárat után nem sokkal az érseki pincerendszer alaprajzát láthatjuk a falon.
Az egri pincerendszer története szorosan összefonódik a város és a borászat fejlődésével. A pincerendszer a 18. században kezdett el kiépülni, amikor is Fenessy György püspök a török megszállás után a városban vásárolt telkeket, és a mögöttük lévő dombból kitermelt tufát felhasználta palotája építéséhez. Így mire felépült a palota, egy hatalmas pincével is rendelkeztek, mely ideális mikroklímát biztosított a borok tárolásához, és a püspökség számára is fontos volt a dézsma, azaz az adóként szedett borok tárolása. A szőlő és a bor tekintélyes jövedelemforrása volt Eger földesurának, a püspöknek és a káptalannak.
1807-ben Csór István kulcsár (a borjövedelem felügyelője) is készített felmérést, amelynek igazi érdekességét az adja, hogy megadta a pinceágak méretét, és részletesen felsorolta, melyik pinceágban milyen bort (fehéret vagy vöröset; Gyöngyösit, Hejceit, Neszmélyit, Tokajit), milyen évjáratot tároltak. A kulcsár kitért a tárolás módjára is, hordókban vagy butéliákban (palackokban) volt-e a bor, melyről rajzot készített, ahol feltüntette a kapukat, a vízfolyásokat, a szellőzőnyílásokat, és hol őrizték a borseprőt (borüledék). A pincerendszer a város alatt húzódik a Hatvani-kaputól a Rác-kapuig, körülbelül 3 kilométer hosszan.
Az 1947-es államosítás után a pincét nem használták, a víz elvezetéséről nem gondoskodtak, ezért falai több helyen megrogytak, a pince életveszélyes lett. Az 1980-as évek elején egy részét vasbeton szerkezetekkel megerősítették, a különösen veszélyes szakaszokat betömedékelték. 2007-ben egy nyilvános szavazás a pincerendszert Magyarország hét legérdekesebb építészeti emléke közé sorolták.
Eger pincéi
A várban és a belváros területén található pincék egy része már a 15-16. században létezett, a külső területek (úgynevezett “hóstyák”) pincéi a török hódoltság után a 18-19. században épültek. Eger lakosságának nagy része ebben az időben szőlőtermesztésből, bortermelésből, illetve borkereskedelemből élt, így a pincék nemcsak a város alatt szaporodtak, hanem a város határában, például a híres Szépasszony-völgyben, mely a város legszebb fekvésű és leghangulatosabb pincesora. 1781-ben 32 borospince volt a Völgyben, ma már több mint 150 pince található. Az Öreg soron két pince is van, melynek falait domborműves faragások díszítik, de vannak, amelyekhez különböző hagyományok fűződnek. Az új mediterrán hangulatú pincék, borteraszok, hagyományos ízeket kínáló éttermek sora alkotja ezt a csodálatos helyet. Ha Egerben jár, keresse fel a Szépasszony-völgyet, találja meg kedvenc borát, és élvezze a hely varázsát.
Nyitva tartás: Kedd – vasárnap 10:00-18:00
Jegyárak: Teljes árú jegy 2000 Ft, diák- és nyugdíjas jegy 1000 Ft, 6 éven aluliaknak ingyenes.
