A Dörmögő házban egykor Pőcze Imre, József Attila nagyapja lakott. Ez a ház jól szemlélteti, milyen körülmények között éltek a szegény sorsú, egyszerű emberek abban az időben.

Bács-Kiskun megye legnagyobb néprajzi tájegysége a Kiskunság, amely az ember és a természet évszázados együttélésének emlékét őrzi a Duna és a Tisza között. Ez a terület hazánkban a végtelenbe nyúló füves puszták, a vadregényes rónák és a tanyasi élet romantikájának otthona, ahol számtalan látnivaló várja az ide látogatókat. A Kiskunság szívében található Szabadszállás különleges település, melynek múltja felfedezhető a Helytörténeti Gyűjteményben, ahol Petőfi Sándor és a Petrovics család itt töltött éveiről találhatunk feljegyzéseket. Érdemes megtekinteni a Dörmögő házat is, amely egykoron József Attila nagyapjának, Pőcze Imrének csőszháza volt.

A Dörmögő ház Bács-Kiskun vármegye egyetlen József Attila-emlékhelye, amelyet 2005. április 11-én, a költő születésének 100. évfordulója alkalmából avattak fel az emlékév keretében. Az esemény részeként József Attila mellszobrát is leleplezték, ahol a költő ma is élő rokonai is tiszteletüket tették. A Dörmögő ház Szabadszálláson, a Csintova utca 4. szám alatt található, gyűjteménye pedig hitelesen őrzi a népi hagyományokat, bemutatva az érdeklődőknek a korabeli mindennapokat.

Szabadszállás határában található a Dörmögő ház, más néven a Muszáj-kerti csőszház, amely egykoron József Attila nagyapja, Pőcze Imre tulajdonában állt. Leánya, Pőcze Borbála – József Attila édesanyja – Szabadszálláson született és nevelkedett. Pőcze Imre ezen a területen csőszként dolgozott. A csőszházban akkoriban gabonát és szálastakarmányt tároltak, valamint itt zajlott a gépi cséplés is. A Dörmögő ház az akkori falusi, paraszti élet nehézségeit és mindennapjait mutatja be a Pőcze család történetén keresztül. Az apró épület korhű bútorokkal és használati tárgyakkal van berendezve, így a látogatók szembesülhetnek azzal, milyen egyszerű és szegényes volt az ott élők mindennapi élete.

A költő gyermekkorában testvéreivel többször is megfordult itt a nagyszülőknél, és ezen látogatások során szerzett élmények sok szép vers megírására ihlették. A különc, hallgatag nagyapa képe a „Dörmögő” című versben fedezhető fel.

A Pőcze család szabadszállási eredete a török időkre vezethető vissza, amikor is menekülni kényszerültek a területről az egyre elviselhetetlenebbé váló török dúlások elől. Az ősök a Dunántúlon találtak menedéket és csak néhány nemzedékkel később, a XVIII. században települtek újra vissza a Kiskunságba.

Szabadszálláson ma is szorgalmas, dolgos emberek élnek, akik őrzik és ápolják a múlt értékeit. A Települési Értéktár Bizottság elnökének kezdeményezésére az itt lakók felújítási és karbantartási munkálatokat végeztek a Dörmögő ház udvarában, ahol az építményeket és a pihenést szolgáló létesítményeket is megújították.

Nyitvatartás: Előzetes bejelentkezés alapján látogatható