A debreceni Déri Múzeum a megye és a régió kiemelt turisztikai célpontja.

1905. május 22-én a Déri Múzeum különleges és felbecsülhetetlen értékű tárgyi anyagának alapjait Löfkovics Arthur ékszer és műkereskedő teremtette meg, akinek a kezdeményezésére 1905. május 22-én megalakult a Városi Múzeum, amely a nemzeti múlt bemutatását, a nemzeti hagyományok megmentését és megőrzését tűzte ki céljául.

Déri Frigyes, a Bácskából származó Bécsben élő selyemgyáros 1920. október végén gyűjteményét a magyar államnak ajándékozta és Debrecenben kívánta elhelyezni, amely az egyetemes és a magyar művelődéstörténet számos olyan emlékét tartalmazta – az ókori egyiptomi halotti kultusz emlékeitől kezdve, a gazdag fegyvertörténeti anyagon, a kelet-ázsiai műtárgyakon, régi magyar festményen és könyveken keresztül a páratlan gazdagságú éremgyűjteményig.

Déri Frigyes nem érte meg a múzeum felépítését. 1924. október 27-én bécsi otthonában váratlanul elhunyt. Gyűjteménye jelentős része már magyar területen volt: numizmatikai anyaga Debrecenben, számos tárgy a Nemzeti Múzeumban, fegyvergyűjteménye pedig a Gárdapalotában. A lakásán őrzött tárgyak hazaszállítását csak 1925 tavaszán engedélyezte az osztrák állam.

Az 1920-as években a Városi Múzeum gyűjteményét egyesítették Déri Frigyesével, majd 1930. május 25-én országos jelentőségű ünnepség keretében nyitották meg a Déri Múzeumot, mely az ország egyik legösszetettebb, történetileg és földrajzilag a Föld legtávolabbi pontjait összekötő gyűjteményével rendelkezik.

Állandó kiállítások:

Déri-emlékterem: A kollekció az egyiptomi, görög, római, kínai, japán, iráni, mongol, indiai anyag mellett kiemelkedően gazdag fegyver, numizmatikai és képzőművészeti tárgycsoportokat is tartalmaz.

Csodakamra: különleges üveg- és ásványgyűjteményünkből válogattunk.

Régi Képtár: itt láthatók azok a 17–19. században készült alkotások, melyeknek nagyobb része Déri Frigyes ajándékaként került a múzeumba. A legkorábbi darab a Debreceni Színház (épült: 1861–1865) épületéről készített, azzal egykorú akvarell.

Szamuráj udvarház: a múzeum Japán-gyűjteménye nemcsak hazai, nemzetközi mércével mérve is jelentős. A kiállítótér középpontjában egy késő Edo-korabeli, stilizált szamuráj udvarház áll, amely keretét adja a korszak és a harcos kaszt bemutatásának.

A Csillagos Ég Lakói: tárlaton a halál általános képét vázolták fel az alkotók. A terem közepén egy Életfa belsejében berendezett – általuk megalkotott –  „Halálszentélyben” emelkedik ki a halotti kultusz általános jelképi formja: a búcsúzást, az utazást, az emlékezést, az ezeket megjelenítő tárgyakkal.

Föld alatti Debrecen: A 10. századi leletanyagot bemutató, földbe mélyített ház a debreceni városi régészet egyik szenzációja. A kiállított tárgyak a mindennapok emlékei.

Debreceni kézművesség: Az új, állandó kiállításban céhláda, céhpecsét, céhedények, céhjegyzőkönyvek, szabadulólevelek és számos más értékes tárgy és dokumentum látható.

Mézeskalácsosság: A látványos kiállítást Kerékgyártó Sándor, egykori debreceni mester hagyatékából rendezte be a múzeum. A látnivalókat a maguk teljességében most láthatja először a nagyközönség.

1848 emlékezete: A kiállítótérben a forradalmi események debreceni vonatkozásait ismerhetik meg alaposabban a látogatók.

A Munkácsy-trilógia: a múzeum talán legnépszerűbb kiállítóterében, a Munkácsy Teremben láthatók Munkácsy Krisztus szenvedéstörténetét feldolgozó, monumentális méretű alkotásai. A művek közös bemutatásának különlegessége, hogy maga a művész  sem látta együtt a három, bibliai témát feldolgozó festményét.

A múzeum időszaki kiállításokkal és különleges programokkal is várja a látogatókat.

Nyitva tartás: hétfő kivételével 10-18-ig.

Jegyárak: Teljes árú 2800Ft., Kedvezményes (6-26 év között, 62-70 év között) 1.400Ft., Családi belépő (2 felnőtt és max. 3 iskolás korú gyermek) 7.000 Ft., Ingyenes: 6 éven aluliaknak/70 év felettieknek.