A Bogdányi Tájház nem csupán egy vályogház, hanem élő múzeum, a nyírségi népi építészet egyik különleges emléke.

A Nyírség szívében fekvő Nyírbogdány elsősorban helytörténeti értékeivel és a közelben található természeti látnivalókkal várja a kirándulókat. Nevének első írásos említése a Váradi Regestrumban bukkan fel, a 13. század elejéről. A település múltját az évszázadok során elsősorban a birtokos családok jelenléte, a kereskedelmi kiváltságok, majd később az ipari fejlődés formálta. A falu névadói és első jelentősebb birtokosai között a 16. században a Bogdányi család szerepelt, a 17. századtól pedig a Jármy, az Orosz, a Bay, a Patay és a Rhédey családok is részbirtokokat szereztek itt. Ők a helyi református egyház kegyurai és támogatói is voltak.

Napjainkban Nyírbogdány rendezett, családias település, amelynek központjában gondozott közösségi terek és a nyírségi hagyományokat őrző épületek állnak. A falu kulturális és történelmi látnivalói kényelmes sétával bejárhatók, és a település egykori mezővárosi rangjáról, valamint nemesi múltjáról mesélnek. Nyírbogdány gazdag néprajzi emlékei a Táncsics Mihály utca 10. szám alatt álló Bogdányi Tájházban fedezhetők fel, amely a 19. századi nyírségi népi építészet egyik értékes példája.

A Bogdányi Tájház a helyi néprajzi gyűjtemény otthona, és a település egyik legfontosabb kulturális öröksége. Az épület jellegzetes nyírségi parasztház: a 19. század végén épült egy szűk, a helyiek által „kutyaszorítónak” nevezett utcában, vastag vályogfalakkal és gerendás mennyezettel. Tetőzete eredetileg nád volt, amelyet később cserép váltott fel. Az itt őrzött tárgyak egy letűnt paraszti világ emlékei: abból az időből valók, amikor az emberek maguk sütötték a kenyerüket, készítették ruháikat, faragták játékaikat és építették házaikat. Ez a tornácos, háromosztatú vályogház így valóban több egyszerű épületnél: egy élő múzeum.

A Bogdányi Tájházat az teszi igazán különlegessé, hogy falai között a népi hagyaték a kisvárosi polgári értékekkel találkozik. Gyűjteménye nem mesterségesen összeállított néprajzi tárlat, hanem egy polgárosodó paraszti család hiteles öröksége, amely a 19–20. század fordulójának mindennapjait idézi meg. A tárgyakon keresztül a Bogdányi–Hess–Matolcsy családág személyes története is megelevenedik.

A Tájház gyűjteménye

A tisztaszoba berendezése a gyűjtemény legértékesebb és legmeghittebb része. Itt nem egyszerű ácsolt bútorok láthatók, hanem asztalosmunkával készült, díszes szekrények, ágyak és egyéb berendezési tárgyak. A tárgyak többsége az utolsó lakók, Hess Géza és felesége eredeti tulajdona volt. Ezek a darabok arról árulkodnak, hogy a ház lakói már nem csupán a mindennapi megélhetésért dolgoztak, hanem igényük volt a kényelemre, a divatra és a kultúrára is. Ennek szép bizonyítéka az itt látható Singer varrógép, a gramofon és a hozzá tartozó lemezek. A falakon függő bekeretezett családi fényképek, az íróasztalon sorakozó apró csecsebecsék és a kézzel írt levelek mind egy írástudó, polgárosodó réteg életéről mesélnek, és különösen személyessé teszik a tájház hangulatát.

A tisztaszoba egyik sarkában borbély-kellékek gyűjteménye kapott helyet, amelyek jóval többek egyszerű használati tárgyaknál. Azért kerültek ide, mert a tájház alapítójának, Bogdányi Ferencnek a nagyapja, Jager Ferenc a falu megbecsült borbélymestere volt. Mivel a borbélyműhely egykor a társasági élet egyik fontos színtere is volt, ezek az eszközök kiemelt helyet kaptak a családi örökségben. A kellékek között klasszikus, összecsukható borotvakések, fenéshez használt bőrszíj, pamacsok, fémből készült borotválkozótálkák, kézi működtetésű hajnyíró gépek és ollók is láthatók, valamint a nagy fali tükör, amely előtt egykor a vendégek ültek.

A konyharész a régi paraszti háztartás eszközeit mutatja be. A vályogkemence és a visszaépített tűzhely mellett a sütés-főzés mindennapi kellékei sorakoznak: vékák, szakajtók, cserépedények, lábasok és szilkék, továbbá mángorló, kézi kávédaráló, régi, parazsas vasalók, tejesköcsögök és vizeskannák.

A pitvarból nyíló kamrában lisztesládák, zsírosbödönök és befőttek kaptak helyet. Itt láthatók a kenderfeldolgozás eszközei is, például a guzsaly, a rokka és a gereben, amelyekkel a téli estéken az asszonyok a fonal készítésén dolgoztak. Mivel a ház lakói gazdálkodtak is, a földműveléshez és az állattartáshoz használt eszközök szintén megtalálhatók a gyűjteményben.

Az udvaron és az eresz alatt nagyobb mezőgazdasági eszközök kaptak helyet: ekék, boronák, szecskavágók, valamint a paraszti életformához elengedhetetlen egyéb szerszámok. A ház körül helyreállították a korabeli deszkakerítést és a kapukat, az udvar egyik legszebb eleme pedig a hagyományos gémeskút.

A Bogdányiak eredete

Bogdányi Ferenc, aki maga is a falu névadó családjának nevét viseli, a tájházat saját ősei örökségeként gondozza. Nagyapja, Jager Ferenc dunai sváb mesterember volt, aki a századfordulón Temeskutasról vándorolt Magyarországra, borbélyként telepedett le a faluban, és itt vált magyarrá. A Bogdányi nevet Ferenc édesapja vette fel, aki a második világháború után a falu főjegyzőjeként szolgált. A tájház épülete szoros rokoni szálakkal kötődik hozzájuk: utolsó lakói Hess Géza és felesége, Matolcsy Margit voltak, akik a Bogdányi család rokonságához tartoztak. Mivel gyermekük nem született, Ferenc örökölte meg az ingatlant, és vállalta, hogy megmenti az enyészettől.

Fontos ugyanakkor tudni, hogy bár Bogdányi Ferenc büszkén viseli a nevet, nem közvetlen leszármazottja a 14. századi köznemes Bogdányi családnak. Kötődése inkább választott és érzelmi természetű: a gyűjtemény létrehozásával magára vállalta a település történelmi örökségének gondozását. Bogdányi Ferenc ezért nem csupán a tájház kezelője, hanem Nyírbogdány élő emlékezete is.

Nyírbogdány remek kiindulópont a Nyírség további értékeinek felfedezéséhez is. Érdemes ellátogatni a mintegy 10 kilométerre fekvő Nyírpazonyba, ahol a Nyíri Arborétum várja a természet kedvelőit. Bőséges látnivalót és tartalmas programokat kínál Nyíregyháza is: a Jósa András Múzeum modern, élményalapú kulturális térként fogadja a látogatókat, de sokan keresik fel a Nyíregyházi Állatparkot és a Sóstói Múzeumfalut is. Utóbbi az ország egyik legismertebb szabadtéri néprajzi gyűjteménye, amely egy egész napos családi programhoz is kiváló választás.

Nyitva tartás:
A tájház nem rendelkezik állandó, napi nyitvatartással, előzetes egyeztetés után azonban szinte bármely napon — akár hétvégén is — szívesen megnyitják a látogatók előtt.