Arany János Közérdekű Muzeális Gyűjtemény Nagykőrös
Arany János Múzeum
Az Arany János Múzeum egy olyan hely, amely minden látogató számára különleges élményt tartogat.
Az intézmény a Nagykőrösi Arany János Kulturális Központ, Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény tagintézményeként működik, Arany János Közérdekű Muzeális Gyűjtemény néven, mely fennállása óta gyűjti Nagykőrös város és térsége helytörténeti, néprajzi, régészeti emlékeit, emellett az országban egyedülálló Arany János-gyűjteménnyel büszkélkedhet.
A nagykőrösi múzeumot 1928-ban Dezső Kázmér, egykori polgármester hozta létre. Elsődlegesen egy várostörténeti kiállítást szeretett volna létrehozni, melynek megvalósulása érdekében felajánlotta saját gyűjteményét, mely tartalmazta könyvtárát, valamint régiség- és növénygyűjteményét. A cél nem maradt el, hatására létrejöhetett 1928-ban a múzeum, melyet az 1950-es évektől kezdve többször is felújítottak, majd 2018-óta a kor követelményeinek megfelelő modern épületben, interaktív állandó kiállítással várja az ide érkező látogatókat.
Gyűjtemények
Régészeti és Antropológiai Gyűjtemény, Nagykőrös múltjának tárgyi és írásos emlékeit tartalmazza, amely több mint húszezer darabos Régészeti Gyűjtemény. A régészeti leletek egyik híres darabja az avar kori fejedelmi kard, mely az állandó kiállítás egyik ékessége.
A Néprajzi Gyűjtemény alapját V. Faragó Eszter nagykőrösi óvónő magángyűjteménye biztosította, ma már ritkaságszámba menő tárgyakkal. A gyűjtemény legértékesebb darabjai a díszesen faragott használati tárgyak és festett népi bútorok, cserépedények, szőttesek, hímzések.
A Történeti Tárgy- és Dokumentum Gyűjteményt többek között fegyverek, emléktárgyak, zászlók, viseletek, érmék, jelvények, olajnyomatok, festmények, pipák és különféle használati tárgyak alkotják. A legrégebbi tárgyi emlék a hódoltság korából származó török lovas katona rézkengyele, Nagykőrös város 1686-os pecsétnyomója és egy kuruc kori szablya, az ún. „fringia”.
Arany Jánoshoz és családjához kötődő tárgyak kiemelkedő fontosságúak. Itt található a költő pipája, óratartója, felesége melltűje, étkészlete és az általa horgolt úrasztali terítő. 1851 és 1860 között Arany itt élt családjával, feleségével, és az akkor 10 éves lányával, Juliskával, valamint a 7 éves Arany Lacikával, ugyanis meghívást kapott a helyi református gimnáziumba, tanári pozícióba. Ebben az időszakban költői alkotókorszakának kiemelkedő fejezete a nagykőrösi évek, hiszen itt született meg a Walesi bárdok, a Szondi két apródja, vagy az Ágnes asszony című művei.
Arany János Nagykőrösön töltött éveinek emlékeit, műveinek, leveleinek kéziratait 1910-ben kezdték rendszeresen gyűjteni, melyeket akkor a gimnázium épületében helyezték el. A ma is látható gyűjtemény dr. Törös László tudós kutató odaadó munkáját dicséri, aki az 1950-es években a múzeum igazgatója volt, valamint az ő érdeme a nagykőrösi Arany-kultusz megteremtése is.
Az Irodalomtörténeti Gyűjtemény legfontosabb egysége az Arany Jánoshoz kapcsolódó iratanyag, melyben kéziratok, levelek, iskolai dolgozatok, széptani és irodalomtörténeti jegyzetek találhatóak, de Szász Károly iratai és levelezése mellett, Petőfi Sándor, Jókai Mór, Szabó Dezső autográfiái és művei maradt fenn az utókornak.
A Képző- és Iparművészeti Gyűjtemény számos festmény tartalmaz, sok közülük kőrösi származású festők munkája (Remsey Jenő, Biczó Géza, Kladács Alajos). Az Iparművészeti Gyűjtemény legszebb darabjai a kőrösi kisnemesi kúriákból származnak. A gyűjtemény értékei Badár Balázs szecessziós stílusú kerámiái, Borsos Miklós, Csikai Márta, Győrffi Sándor szobrászművészek által készített Arany-emlékérmek, valamint Molnár Elek nagykőrösi keramikusművész több alkotása.
A múzeumi könyvtár zárt tudományos szakkönyvtár, mely részben muzeális gyűjtemény is. Fő gyűjtőköre a néprajz, régészet, irodalomtudomány, történettudomány, szépirodalom, helytörténet, muzeológia, valamint kiemelt helyen szerepel Arany János élete, munkássága.
Mindezek mellett ötletes interaktív elemek is helyet kaptak: digitális verskiegészítő, ballada-felismerő játék vagy korabeli ruhákban való fotózkodás. Az egyik leglátványosabb termet egy hatalmas walesi bárdok-képregény tölt ki. A gyűjtemény további termei egészen a mai időkig követik időrendben a város életét. A látványfolyosón régészeti leleteket láthatunk, az előcsarnok pedig időszaki kiállításoknak ad teret.
Nyitvatartás: Április 1 – augusztus 31.: kedd–vasárnap 10–18 óra., Szeptember 1 – március 31.: kedd–szombat 9–17 óra.,
Jegyárak: Teljes árú belépőjegy 1500 Ft/fő., Kedvezményes árú belépőjegy Felnőtt, Diák, Nyugdíjas 750 Ft/fő.
