Füzérradvány – Károlyi-kastély
Füzérradvány, Kossuth Lajos u. 4, 3993 Magyarország
A füzérradványi Károlyi-kastély lenyűgöző természeti környezetben fekszik, az épületet a 16. század végén emelték, a Károlyi családhoz 1686-ban került.
A mai kastély elődjének számító épületet a 16. század végén Réthey Péter építette, az akkor még Radvány nevű településen. I. Lipót király 1686-ban báró Károlyi Lászlónak, Szatmár vármegye örökös főispánjának adományozta az uradalmat. Ezt követően a radványi kastély a Károlyi család rezidenciájaként és uradalmi gazdasági központjaként működött. Károlyi László fia, gróf Károlyi Sándor kötötte meg a Rákóczi-féle szabadságharcot lezáró szatmári békét 1711-ben. A hatalmas íróasztal, amelyen a békeszerződést aláírták, ma is ott áll a füzérradványi kastélyban.
Az épület historizáló stílusát gróf Károlyi Edének köszönhetjük. A tervezést Ybl Miklósra bízta, de ő maga is részt vett benne. A nyolcszögletű torony az ő ötlete nyomán született. Ybl Ervin feljegyzése szerint: „A család tagjai állandóan gúnyolták Károlyi Edét, különösen a tornyot kifogásolták”. A gróf persze büszke volt az alkotására, különösen a magas toronyra, amelynek tetején Károlyi-címeres zászló lobogott. Ybl jellegzetes, árkádos, könnyed architektúrája és a neoreneszánsz ablaksorok máig meghatározó jegyei a kastélynak. Ő tervezte a kőhidat is a parkban.
A kastélytermek máig lenyűgöző reneszánsz látványát Ede fiának, Károlyi Lászlónak köszönhetjük, aki feleségével, gróf Apponyi Franciskával hozzákezdett a kastélybelsők átépítéséhez. Az újjáépített déli szárny földszintjén impozáns térsort alakítottak ki, az udvari oldalon pedig létrehozták a hosszú földszintes termet, a márványfolyosót. Csaknem húsz évig járták a bécsi és itáliai műkereskedéseket, hogy egy igazi reneszánsz otthont alakítsanak ki Füzérradványban. Firenzében Stefano Bardini műkereskedőtől vásároltak reneszánsz és késő reneszánsz műtárgyakat, amelyek révén valóságos múzeumszerű enteriőrök jöttek létre a kastélyban. A termeket reneszánsz ajtókeretek, gótikus és reneszánsz bútorok, barokk és rokokó falikárpitok, kínai és japán porcelánok és fajanszok gazdagították.
A „luxusszálló” ötlete László fiától, István gróftól származott. A gróf Lehoczky György építészt kérte fel a tervek elkészítésére. Az új funkció teljes műszaki és építészeti átalakítást igényelt. Több termet kisebb szobává alakítottak át. A falakat trófeák és állatbőrök díszítették, ugyanis István gróf szenvedélyes vadász volt. Hat hónapig vadászott oroszlánokra és elefántokra Kelet-Afrikában a híres Afrika-vadásszal, gróf Széchenyi Zsigmonddal.
A kastélyt övező különleges klímájú és hangulatú, megújult történeti kert sétányaival, a patakokon átívelő hidakkal, halastóval, platánjaival, terebélyes hársfáival, több törzsű tulipánfájával, piramistölgyeivel ejti ámulatba a sétálókat. A parkban akár többórás sétára is indulhatunk anélkül, hogy egy útszakaszt kétszer is érintenénk. A park kastély körüli területét a 19. század közepén ültették. Ebből az időből való a patak partján álló két óriási platánfa is, amelyek az ország legnagyobb példányai közé tartoznak. A park külső, erdészeti kezelésben álló részét a 19-20. század fordulóján ültették be változatos összetételű fenyőcsoportokkal. A déli homlokzat előtt ekkor készült a teraszos franciakert, ahonnan csodálatos panoráma tárul a látogatók elé. A faóriásokban gazdag és nagyvonalúan elrendezett park páratlan élményt nyújt.
