Szent Imre-templom Székesfehérvár
Székesfehérvár, Városház tér 4, 8000 Magyarország
A török uralom alatt elpusztult Szent Imre kápolna, illetve a királyi palota helyén épült fel 1720-1743 között a székesfehérvári Szent Imre-templom.
A barokk stílusú templomot A helyiek még Barátok templomának, vagy Barátoknak is nevezik.
A templomot a Szűz Máriáról elnevezett, mariánus ferencesrend építette, akik egyik első rendházukat Székesfehérvár külvárosában építették meg a 13. században. Miután a törökök elfoglalták a várost, a rendeket feloszlatták, a rendházakat megszÜntették. A Ferences rendnek is menekülni kellett, ám az egyházmegye lelki gondozását továbbra is bátran vállalták a török időkben is. 1688-ban ismét visszatérhettek a ferencesek a városba.
1720. szeptember 21-én letett alapkövébe (először a templom nyugat felé eső részét építették) Szt. Imre ereklyéjének egy darabkáját helyezték el. A templom belső felszerelésére csak 1745-ben került sor. Ekkor készült a főoltár, amelynek felső részét gr. Eszterházy Ferencnek, a templom egyik mecénásának címere díszíti. A főoltár eredeti képét – Szent Imrét angyalok viszik az égbe; alul a legendás pannonhalmi esemény – ismeretlen olasz festő festette; a mai kép Römann Jánostól származik, aki az eredetit 1884-ben teljesen új felfogással átfestette. A szentély felett 1743-ban kis tornyot emeltek, de 1833-ban lebontották. A templom tervei Franz Kotz és Paul Hatzinger nevének fémjelzésével készültek. A templom északnyugati nagy tornyát 1886-ban 52 méter magasra emelték, amelyben most két harang lakik.
A ferencrendiek Székesfehérvárott való letelepedésének 700., és a névadó Szent Imre halálának 900. évfordulójára a templom belsejét 1929-30-ban közadakozásból barokk szellemben újjáalakították és kifestették. Az oldalsó bejáratot – amely a Városház térre nyílik – is ekkor nyitották.
1950-ben a kommunista rendszer vetett véget a ferences szerzetesi életnek. A templomot és rendházat a Székesfehérvári egyházmegye kapta meg. A rendszerváltás után visszakerült a ferences rendhez, de a mai napig nem alakult újra közösségük. A templomot ma is az egyházmegye látja el, mint templomigazgatóságot. A rendházat államosították, ma Egyházmegyei Múzeum található benne.
A kétemeletes rendház 1741 és 1743 között épült. A templomhoz északi irányból, U alakban kapcsolódik. A fehérvári rendház a ferences rend és az egyház életében kiemelkedő fontosságú épület, számos neves káptalan színhelye volt. A II. világháborúban a városiak menedékhelyeként szolgált. Falai között népkonyha is működött.
