December 6-tól  egy átfogó felújítás eredményeként ismét működni fog a pécsi dzsámi mögött álló harangtorony, amely a harangjátékok idején nyolc métert emelkedik.

A templom harangjai 2017 óta nem szólaltak meg, miután meghibásodott a toronyszerkezet mozgatását végző elektronika.

A Pécs főterén álló – dzsámiként ismert – Gyertyaszentelő Boldogasszony-templom harangtornya mindeddig azért nem működött, mert a szerkezet javítására nem állt rendelkezésre forrás, idén ősszel azonban megkezdődhettek a munkálatok. A felújítás során korszerűsítették a hidraulikai rendszer vezérlését és a harangokat mozgató motorokat, emellett a torony külső megjelenése is megújult – közölte honlapján a Pécsi Egyházmegye.

fotó: Pécsi Egyházmegye

A templom helyén már a 13. század első harmadában katolikus templom állt, amelyet Szent Bertalan apostol tiszteletére szenteltek. A várost elfoglaló törökök az 1560-as években elbontották az eredeti épületet, és köveiből Gázi Kászim pasa építtette fel a ma is látható dzsámi elődjét.

A török kiűzése után az épületet a jezsuiták kapták meg, keresztény templommá alakították, lebontották az omladozó minaretet, és északi oldalán harangtornyot emeltek. 1813-ban a templom tulajdonjoga a Pécsre települt ciszterciekhez került. A kupola 1899 és 1906 között neoreneszánsz fedést kapott, ekkor magasították meg a tornyot és helyeztek el benne új harangokat.

A Széchenyi tér 1939-es átépítésekor az épület jelentős átalakításon esett át: visszaállították török kori jellegét, növelték befogadóképességét, és lebontották a barokk stílusú harangtornyot, amely nem illeszkedett a műemléki látképhez. A munkák során Gosztonyi Gyula régész feltárta a korábbi Szent Bertalan-templom alapköveit is.

A templom harangjai ezután ideiglenesen egy vasállványra kerültek az épületegyüttes keleti bejárata fölé, majd 1957-ben el is távolították őket, mivel új, méltó elhelyezést terveztek számukra. A következő évtizedekben azonban nem épülhetett új harangtorony, mert a műemléki felügyelőség nem engedélyezett olyan építményt, amely megváltoztatta volna a tér arculatát.

A 2000-es évek elején született meg a javaslat egy önálló harangláb kialakítására. A terveket Bachman Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem Kossuth-, Ybl- és Prima Primissima díjas építésze készítette el. A kivitelezés során a 13. századi alapok által határolt egykori szentély közepén aknát alakítottak ki, ebbe került a lift, benne a három rozsdamentes csőből álló harangláb.

Ezekre helyezték el a Szent Bertalan harangjai néven ismert három harangot. A legnagyobb, 290 kilogrammos harang a Szent Mór és Szent Bernát nevet viseli; a középső, 190 kilogrammos harang Árpád-házi Szent Margitról kapta nevét; a legkisebb, 90 kilogrammos lélekharang pedig Szent Pál nevét őrzi.

fotó: Pécsi Egyházmegye

A harangokat mágneses erőteret keltő elektromos motorok működtetik, amelyeket Gulácsi János órásmester tervezett. A harangláb a harangozás idejére tizenhárom méterre – mintegy öt emeletnyi magasra – emelkedik ki, majd a harangszó elcsendesedése után öt méterre süllyed vissza.

Mozgása közben a PTE Művészeti Karának docense, Kircsi László által komponált, gregorián dallamra épülő harangjáték hallható, amely a harangozás kezdetét és végét jelzi.

A harangláb tövénél Szent Bertalan apostol szobra áll, Rétfalvi Sándor Munkácsy Mihály-díjas szobrász alkotása, amely a 13. századi templom védőszentjének állít emléket.

A harangok 2017-ig naponta háromszor – reggel hétkor, délben és este hétkor – szólaltak meg, egészen addig, amíg a toronyszerkezet mozgatását vezérlő elektronika meghibásodott. A most befejezett felújítással ismét teljes körűen működőképessé vált a berendezés.

A harangtorony ünnepélyes átadását és püspöki megáldását szombaton délután fél ötkor tartják.

Kapcsolódó

A 20 legszebb látnivaló Magyarországon

Magyarország bővelkedik lenyűgöző természeti képződményekben és épített értékekben egyaránt, amelyek nehezen férnek bele egy top húszas listába.

JEGYVASARLAS.HU – koncertek, fesztiválok, kulturális és szórakoztató programok, helyszínek