Zirci Ciszterci Arborétum, ahova pompás színeket varázsolt az ősz

A Zirci Ciszterci Arborétum viseli az ország legmagasabban fekvő élőfa-gyűjteménye címet.

1753-ban a ciszterci monostor közelében két nagy erdőirtást végeztek. Feltehetően ekkor vágták ki a későbbi arborétum eredeti faállományát – kivéve néhány faegyedet, melyek legidősebbike a kb. 400 éves kocsányos tölgy – ugyanis az 1766-ból fennmaradt térkép itt szántóföldet jelöl.

Jelentős telepítések történtek Dréta Antal – kormányzó perjel, majd apát – idejében, aki 1803-ban Gregorius Mayer „angolkertészt” fogadta fel a munkálatok elvégzésére. Ebben az időszakban, 1809-ben telepítették a közel 400 méter hosszú híres hársfasort, mely a legenda szerint a Győrt Veszprémmel összekötő római út maradványa.

A főbejáratnál lévő halastavat 1720 körül létesítették, a szerzetesi fegyelemben gyakran előírt böjt miatt a monostor körül sok halastavat hoztak létre. A parkot a Cuha-patak szeli át, az ezt átívelő barokk stílusú kőhidakat 1759-ben épültek. 1855-ben a Cuhának – mely addig a halastavon folyt keresztül – új medret ástak, erre az időszakra tehető a vízesés és a filagória létesítése is.

Az arborétum fáinak, cserjéinek száma kb. hatszáz, 80%-a lombhullató, s mintegy hetven a tűlevelű fafaj. Nagyobb összefüggő területen a Bakonyra jellemző őshonos fákat, cserjéket találunk, de vannak egzótákkal, azaz idegen földrészről származó fajokkal betelepített részek is.

2010-től kezdődően jelentős felújításon esett át a gyűjtemény. Megerősítették a hidakat, kikotorták a tavat, ahonnan második világháborús lövedékeket is eltávolítottak. A faállományt megtisztították a liánnövényektől, murvás sétautakat alakítottak ki, ami esős időben is járhatóvá teszi a látogató számára a kertet.

#CsodalatosMagyarorszag Kövess minket Instagramon is!

Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!