A kora tavasszal virító leánykökörcsin védett növény, sajnos állományai, különösen a települések közvetlen szomszédságában, fogyatkozóban vannak, vagy akár már el is tűntek.

A kökörcsin szó ótörök eredetű, az elfogadott magyarázat szerint a kök, azaz kék szóból ered. A leánykökörcsin tudományos fajnevét – grandis – feltűnően nagy virágai után kapta. Számos népi elnevezése – lókökörcsin, kikirics, kükörics, tikdöglesztő, alamuszvirág, kokasharang, varjúkikerics – arra utal, hogy a magyar nép egyik régtől fogva jól ismert vadvirága.

Virágai kékeslila színűek, élénksárga porzókkal, kékeslila csészelevelekkel. A virágok borús időben gyakran bókolnak.

A növény minden része mérgező, de a népi gyógyászat egykor felhasználta: a virágából és leveléből készült teát asztmás görcsök és fejfájás csillapítására, valamint vesebetegségek, köszvény, csúz gyógyítására is alkalmazták.

fotó © Hatvani Anikó | Csodálatos Magyarország

Egy 16. századi kódex tanúsága szerint juhok himlőjét gyógyították vele és festéket készítettek belőle.

Hazánkban a leánykökörcsin mellett további 4 kökörcsinfaj – a tátogó, a magyar, a fekete és a Zimmermann-kökörcsin – fordul elő. Mindegyik védett növény.

A leánykökörcsin természetvédelmi értéke 10 000 Ft.

A képek a Tarnai-pihenőnél készületek, amely a Nagy-Kopasztól délre, a Fekete-hegyek gerincének délnyugati oldalán található, 435 méter tengerszint feletti magasságban. Itt a hegyoldal nyílt gyepes, erdővel nem borított. A pihenőhely a Sisakvirág tanösvény megállója is egyben.

fotó © Hatvani Anikó | Csodálatos Magyarország

Kapcsolódó

A Budai hegység legnagyobb vízesése

A Jegenye-völgyi vízesés egy vízesés Solymár területén, a Paprikás-patakon. Ez a Budai-hegység legnagyobb vízesése, a főváros környékének népszerű túrázó helyszíne.