Itthon
A rózsa nem csupán egy szép virág, hanem gazdag történelmi és kulturális jelentéssel bír.
Szépsége, illata és szimbolikus jelentése miatt évszázadok óta a művészetek, irodalom és kertészet középpontjában áll. Számos kultúra és korszak kötötte össze a rózsát a szerelemmel, a szépséggel és a tisztasággal, ezáltal mélyebb érzelmi és szimbolikus jelentést adva neki.
A rózsa története több ezer évre nyúlik vissza, az első feljegyzések rózsákról az ókori Kínából származnak, ahol már i.e. 500 körül termesztették őket. Az ókori Görögországban és Rómában is nagy népszerűségnek örvendtek, ahol a rózsa a szerelem és a szépség szimbólumává vált. A középkorban a rózsa a kereszténység egyik fontos szimbóluma lett, a Mária-kultuszhoz kapcsolódva. Az európai nemesség kertjeiben a reneszánsz idején újjáéledt a rózsa termesztése, ekkor vált elengedhetetlen dísznövénnyé a királyi és arisztokrata kertekben.
Magyarországon a rózsa termesztése és nemesítése a 19. században indult fejlődésnek, köszönhetően a hazai kertészeti kultúra megerősödésének.
A régmúltba visszanyúló rózsatörténelem azt is jelenti, hogy ez a dísznövény az egyik legrégebben nemesített és tökéletesített virág. Rózsarajongók, botanikusok és elhivatott kertészek évszázadok óta azon dolgoznak, hogy a legszebb és legjobb tulajdonságokkal rendelkező rózsafajtákat hozzák létre. Az ő munkájuk eredményeként ma már százszámra érhetők el különféle rózsafajták, és a választék szinte végtelennek tűnik.
Hazánkban számtalan olyan hely található, ahol a természet szépsége és az emberi kéz alkotása tökéletes harmóniában van. A rózsakertészet a magyar kertkultúra egyik gyöngyszeme, amely generációk óta varázsolja el a látogatókat. Most bemutatunk tíz rózsaparkot, amit mindenképp érdemes felkeresni.

fotó: Kondora Bálint
Az acsádi Rosarium Vas Vármegye kincse. Az alig 600 lakosú település nagy becsben tartja Márk Gergely sok évtizedes, nemzetközi szinten is kiemelkedő nemesítői munkájának eredményeit. Márk Gergely, Magyarország egyetlen rózsanemesítője, közel 800 rózsafajtát hozott létre. Halála után a törökbálinti „Magyar Rózsák Kertje” hanyatlásnak indult, de egy rózsabarát támogatásának köszönhetően a rózsafajták megőrződtek, és Acsádon újra szaporították őket.
Ezzel párhuzamosan kialakult egy rózsakert, ahová 700 Márk-rózsafajtát ültettek be. Márk Gergely számos rózsáját Vas megyei településekről nevezte el, ezzel tisztelegve a megyéhez köthető, általa elismert személyek előtt. A Márk-rózsák gyűjteménye egy gondosan kialakított, egyedi, autentikus környezetben található, és a kitartó munka eredményeként más magyar és Kárpát-medencei rózsafajtákkal is bővült, így ma már 1000 rózsafajtát gondoznak a kertben. Ilyen összmagyar rózsagyűjtemény sehol máshol nem található, joggal nevezhető „nemzeti rozariumnak”.

fotó: Szilard Eniko | Csodálatos Magyarország
A Budatétényi Rózsakert hazánk legnagyobb rózsa génbankja, a kert területe 2,5 hektár, az itt fenntartott, ellenőrzött tételek száma 1006, a kiültetett tövek száma 7 ezer. A rózsakertet Dr. Ormos Imre professzor tervezte és 1964-re készült el. A gyűjtemény fő értékét a 60-70 éve nemesített fajták nagy száma jelenti, az ilyen rózsák csak kevés helyen láthatóak a világban. Ezen kívül a rózsakert számtalan kultúrtörténeti különlegességet is bemutat, mint az ókeresztény abesszin szent rózsa, a középkori csemege és patikárius rózsa, az illóolajat adó iráni és bulgár damaszkuszi rózsa, zöld rózsa, moharózsák, a legkorábbi kínai tearózsák, vagy Európa legősibb sárga rózsái. Az 1933-ban nemesített ’Fortschritt’ fajta is a kert különlegességei közé tartozik, ez a rózsa egyedül Budatétényben maradt fent, sokáig a kiveszett rózsák között tartották számon.

fotó: Hatvani Anikó | Csodálatos Magyarország
A Margitsziget közepén, a vadaspark közelében található Budapest egyik legnépszerűbb virágoskertje, a nyáron ezer színben tündöklő Rózsakert. Ez a kert, amely évszázadok óta virágzik, számos magyar írót és költőt megihletett. A sziget első rózsakertjét József nádor kezdeményezésére hozták létre az 1810-es években, Tost Károly főkertész vezetésével. Akkoriban különböző színű és fajtájú rózsabokrokat ültettek el itt. Később, az 1870-es években, egy Európa-szerte híres rozáriumot is létrehoztak ezen a területen.

fotó: Boka Zsuzsa | Csodálatos Magyarország
A rózsakertet Esterházy IV. Miklós herceg és felesége, Cziráky Margit grófnő az 1902-ben elindított parkhelyreállítás során alakíttatta ki. A kert egy részének terveit az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legismertebb kertésze, Anton Umlauf készítette, a rózsakert 1908-ra készült el. A hercegnéi rózsakert a II. világháború és az azt követő sorsfordító idők alatt szinte teljesen tönkrement. A park helyreállítása 2015-ben történt kerttörténeti dokumentációk alapján. Ma már a látogatók több mint 8000 tő rózsa és több száz rózsafajta pompájában gyönyörködhetnek. A rózsakert legkedveltebb rózsafajtái május közepére nagymértékben bevirágoznak. Több 100 méter hosszúságban láthatók a lugasok mentén a “Mami” fajta vajszínűből rózsaszínbe átmenő hatalmas virágai. A “Futótűz” fajta piros, a “Crimson Glori” mély bordó, valamint a “Rozália” fajta narancsszínű virágai káprázatosan szépek.

fotó: Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország
A kaposvári Színház parkot 1933-ban adták át, amit azelőtt búzapiac és gabonapiac néven ismertek az emberek. A több mint 10 ezer négyzetméternyi terület 2020-ban újult meg, melyet megannyi virág, többek között rózsák garmada díszít: rózsaszín, piros, fehér rózsákban is gyönyörködhetünk, ha teszünk itt egy kellemes sétát.

fotó: Kecskeméti Rózsakert
A belváros peremén, a Katona József Gimnáziummal szemben található egy romantikus pihenőhely, a világ egyetlen élő rózsafüzére, amely egyben bemutatókert is. Latin neve Rosarium Virginis Mariae (Szűz Mária Rózsafüzére), és II. János Pál pápa 2002-es körlevelének is emléket állít, amelyben a három rózsafüzért a világosság rózsafüzérével egészítette ki. A kerítés mentén ültetett futórózsák a négy rózsafüzért szimbolizálják, köztük az Éden Rose rózsaszín girlandjai a miatyánk imádságát jelképezik. A kerítést díszítő virágok közötti képek a Betlehemi Csillag történetét mutatják be.
A kert többi rózsáját sem pusztán esztétikai szempontok alapján ültették el. Kevesen tudják, hogy 1947-ben ezen a helyen kezdték el építeni a Tűzharcosok Örökimádó Templomát, egy gyönyörű kéttornyú épületet, amelyet az 50-es években politikai okokból lebontottak. A templom falai rózsák formájában újjáéledtek a kertben. A kereszt jelenlegi helye a templom lépcsőjének helyét jelöli. A kert közepén álló hajóorr Don Bosco álmát idézi meg.

fotó: Fegyveres Ildikó | Csodálatos Magyarország
Máriakálnok a Szigetköz egyik hangulatos községe, melynek története több, mint 650 éves múltra tekint vissza. A legelső, legpontosabb feljegyzések a XVI. századból származnak, Máriakálnokot akkor Galling néven említik az okiratokban. Máriakálnok már évszázadok óta híres búcsújáró hely, az utóbbi években azonban a rózsakertje is sok látogatót vonz. 3600 rózsatő illatozik a rozáriumban, amely a kápolna mellett, 8200 négyzetméteres területen fekszik. A hatvan ágyásban tearózsa, parkrózsa, futórózsa illatozik.

fotó: Kelemen József | Csodálatos Magyarország
A nagyari Luby-kastélyt Luby Géza építtette menyasszonya érkezésére 1879-ben. Parkja a férfi másik nagy szerelmének, a rózsakertnek ad otthont. Az Antik Rózsák Kertje az ország egyik legszebb, legnagyobb rózsakertje több ezer nemesített fajtájával, ötezer rózsatövével, gondozott sétányaival egyedülálló látnivaló. Ráadásul információban gazdag táblák segítségével ismerhetjük meg a különféle rózsafajták világát, nemesítőik történetét. A kertet kizárólag a 19. században vagy azt megelőzően nemesített és regisztrált rózsafajták újratelepítésével alakították ki. A rózsakert közepére egy kör alakú, szobros-csobogós szökőkút került, és mindezt csodálatos rózsalugasok, pergolák, sövények veszik körbe.

fotó: Szőregi rózsa
Magyarország egyetlen rózsatőtermesztő tájkörzetében, Szőreg környékén évente többmillió rózsatő nevelkedik. A különleges földrajzi és környezeti adottságoknak, valamint a másfél évszázados hagyományoknak köszönhetően a szőregi rózsatő Európa legkiválóbb termékei közé tartozik. 2013. január 31-én a szőregi rózsatő bekerült a Magyar Értéktárba fagytűrő képessége, hosszan tartó virágzása és szépsége miatt. Az Európa-szerte híres rózsatöveket júniusban érdemes felkeresni, a Rózsaünnepen, amikor virágdíszbe öltöznek a település utcái, terei.

fotó: Edina Takács | Csodálatos Magyarország
A barokk stílusú, Rerrich Béla által tervezett Verseghy park 1930-ban épült meg. A Tisza-hídtól kezdődően, a folyóval párhuzamosan helyezkedett el, szabályos szerkesztésű mértani kert volt, illeszkedett a megyeháza hátsó homlokzatának tagozódásához és íves lezárást kapott. A területen már ekkor rozáriumot, azaz rózsakertet alakítottak ki. A több hektáron elhelyezkedő park közkedvelt pihenőhelyévé vált, felejthetetlen élmény sétálni a gyönyörű rózsák között, a park közepén épült pergolák pedig tovább fokozzák a látványt. A csodás rózsaillat kedvező széljárás esetén az egész várost átjárta.
Ha szeretnél egy kis virágos utazást tenni, ne hagyd ki ezeket a gyönyörű rózsakerteket, sőt, érdemes felkeresni a balatonfüredi Tagore sétányt, a budapesti Gül Baba türbéjét, ahogy a siófoki Rózsaligetet is.
Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!